Sam bácsi varázslatos zsákja és Ukrajna, a titokzatos fekete lyuk – egyre nagyobb mennyiségű fegyver áramlik Európa felé.

Ukrajna katonai beszerzései szédületes ütemben, közel ezer százalékkal emelkedtek, míg Oroszország fegyverexportja soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedt. Franciaország e helyzetben a második helyet foglalta el. Európa készül a fegyverkezésre, de az iparban számos külső beszállító is jelen van. Kína pedig próbál piaci lehetőségeket találni, ám sokak számára gyanús marad a szándéka.

A legfrissebb jelentések szerint Ukrajna mára a világ vezető fegyverimportőrévé lépett elő, hiszen a háborúval terhelt ország fegyverbeszerzései elképesztő, 9627%-os növekedést mutatnak az azt megelőző 2015-2019-es időszakhoz viszonyítva. Ezzel szemben az európai védelmi beszerzések csupán 155%-os emelkedést regisztráltak - tájékoztat a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb elemzése.

A lenyűgöző európai számok ellenére nem állítható, hogy a világ minden táján fegyverkezési láz uralkodna. Valójában globálisan nézve már második éve tapasztalható egy minimális csökkenés a fegyverszállítások mennyiségében. A 2019-es adatokhoz viszonyítva Ázsia és Óceánia részesedése 8, míg a Közel-Keleté 7 százalékponttal csökkent a fegyverkereskedelemben, ami nemcsak arányos, hanem nominális szinten is visszaesést jelent. Eközben

Európa fegyverbeszerzéseinek aránya négy év leforgása alatt 11 százalékról 28 százalékra emelkedett a világszintű fegyverkereskedelemben.

A világpolitikai események mögött rejlő trendek könnyen felfedezhetők a számadatok tükrében: míg a transzatlanti térség Oroszországgal küzd, és az ázsiai országok a kínai terjeszkedés ellen készülnek, más régiókban fellélegezhetnek. Mivel a nagyhatalmak lekötötték figyelmüket, a világ más részein csökkent a katonai fenyegetettség. Oroszország képtelen lenne kétfrontos háborút folytatni, és ezt Közép-Ázsiában is tapasztalják - ezen a területen, az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta, jelentős mértékben csökkentek a védelmi költségvetések.

Ukrajna a nemzetközi fegyverkereskedelem sötét titkainak középpontjában áll, mintegy fekete lyukként vonzza a különböző érdekeket és ügyleteket. A konfliktusokkal terhelt terület, ahol a jogi keretek gyakran elmosódnak, lehetőséget teremt a fegyverkereskedők számára, hogy kihasználják a zűrzavart. Az ország geopolitikai helyzete és a folytonos feszültségek miatt Ukrajna a fegyverek illegális áramlásának központjává vált, amely nemcsak a helyi biztonságot, hanem a globális stabilitást is veszélyezteti.

A háborúval sújtott ország hadi gépezetében mindenféle fegyver nyomtalanul eltűnik, függetlenül attól, honnan származik, vagy milyen típusú. Kijev fegyveréhsége a legnagyobb mértékben az Egyesült Államok támogatására támaszkodik, amely 45%-os részesedésével a legfőbb beszállítóként szerepel. Ezt követi Németország 12%-os, valamint Lengyelország 11%-os részesedése az ukrán fegyverimportban.

Bár az összesített európai hozzájárulás Ukrajna támogatásához 12 százalékkal meghaladja az Egyesült Államokét, ha a katonai segélyekre összpontosítunk, akkor az USA körülbelül 70 milliárd dollárral vezet. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kétségtelenül Ukrajna legfőbb katonai támogatója, ám a jelenlegi washingtoni diskurzus figyelembevételével fontos hangsúlyozni, hogy nem az egyedüli, és nem is a legnagyobb részesedéssel bír a támogatók között.

Ukrajna után India áll a második helyen a világ legnagyobb fegyverimportőrei között, miután az előző években folyamatosan megőrizte vezető pozícióját. A legnépesebb ország, amely közel másfél millió katonát számlál, gyakorlatilag nem rendelkezik számottevő hazai hadiiparral. Érdekesség, hogy még egyes államok rendvédelmi erőinek fegyverigénye is meghaladja más nemzetek teljes haderejének szükségleteit. Ezért nem meglepő, hogy India jelentős mértékben függ a fegyverimporttól, és a függetlensége óta hagyományosan szovjet eredetű haditechnikáját fokozatosan nyugati típusú eszközökre cseréli - Moszkva részesedése a fegyverpiacon már csupán 36 százalékra csökkent.