A parajdi bányakatasztrófa okait elemző jelentés súlyos hiányosságokat tárt fel.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte a parajdi sóbányában fennálló vízbetörés kockázatát, és nem tartotta eléggé aggasztónak a sólelőhelyre gyakorolt lehetséges hatásait – állapította meg a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete. Mint arról korábban beszámoltunk, az áradások következtében fokozatosan beomló bányát idén májusban kellett bezárni.
Az MTI híradása alapján a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé legfrissebb jelentését, miután befejezte a vizsgálatot a májusban bekövetkezett bányakatasztrófa kapcsán, amely a Salrom állami vállalatot és a vízügyi hatóságot (ANAR) érintette. A kormány hivatalos weboldalán közzétett, tíz pontba foglalt jelentés rávilágít arra, hogy a vizsgált intézmények nyújtotta információk alapján már előre látható volt, hogy a Korond-patak eláraszthatja a bányát. Ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte a helyzet kockázatát, és nem tekintette azt közvetlen fenyegetésnek. A vállalat műszaki és szervezési tervei hiányosak voltak, mivel nem tartalmaztak megfelelő stratégiát a lelőhely, a tárnák és a berendezések védelmére. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Salrom intézkedései nem a kockázatok kiküszöbölésére irányultak, csupán karbantartási és sürgősségi munkálatokra korlátozódtak, és nem valósultak meg olyan beruházások, amelyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna. Továbbá kiderült, hogy a Salrom 2021 és 2024 közötti költségvetési tervei szerint rendelkezett a szükséges anyagi forrással a védelmi beavatkozásokhoz, így lehetősége lett volna a bánya védelmét szolgáló intézkedések végrehajtására - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos más mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét. Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt. A jelentés javaslatokat is megfogalmaz: kezdeményezik a Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonú parajdi sóbányát májusban ismét elérte a Korond-patak vize, amely gyorsan áradatává nőtte ki magát. Néhány nap leforgása alatt a víz teljesen elborította a bánya minden területét. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évről évre százezrek érdeklődését vonzotta. A létesítmény nem csupán a bányászok számára biztosít megélhetést, hanem a település és a környék számos vendéglátóhelyének üzemeltetői és munkavállalói számára is létfontosságú gazdasági forrást jelentett.
