"Svédország jelenleg nem vesz részt háborús konfliktusokban, ugyanakkor a helyzet nem nevezhető igazi békének sem."
"Svédország ugyan nem háborús állapotban van, de a béke állapota is kérdőjeles" - fogalmazott Ulf Kristersson miniszterelnök, miközben országa története során először hadihajókat indít a Balti-tengerre. A svéd fegyveres erők bevetésének célja a tenger alatti kábelek potenciális szabotázsainak kockázatának csökkentése.
Az ország hivatalosan is bejelentette, hogy három hadihajó és egy megfigyelő repülőgép küldésével támogatja a NATO azon erőfeszítéseit, amelyek célja a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint Oroszország titkos flottájának nyomon követése. A szövetség fokozott figyelmet fordít a víz alatti infrastruktúrák szabotázsának megelőzésére és a biztonságuk garantálására.
Ulf Kristersson, a svéd miniszterelnök, a festői Sälenben megrendezett háromnapos biztonságpolitikai konferencia nyitóelőadásán foglalkozott a közelmúltban történt balti-tengeri tenger alatti kábeltörésekkel. Meglátása szerint "az ellenséges szándék lehetősége nem hagyható figyelmen kívül".
A svéd miniszterelnök a hibrid támadások és proxyháborúk kontextusában nyilatkozott, megemlítve Irán állítólagos módszereit, amelyek során svéd bandák tagjait használják fel bűncselekmények elkövetésére. Kiemelte, hogy bár nem állnak háborúban, a béke sem mondható teljesnek. "Az igazi béke nem csupán a fegyverek hallgatását jelenti, hanem a szabadságot és a nemzetek közötti komoly konfliktusok hiányát is magában foglalja. Mi és a szomszédaink azonban hibrid támadások célpontjaivá váltunk, ahol a harc nem hagyományos módon zajlik: nem katonák és robotok, hanem számítógépek, pénz, dezinformáció és a szabotázs veszélye révén" - fogalmazott.
Azt is bejelentette, hogy Svédország egy ASC 890 felderítő repülőgépet és akár három hadihajót is küld a kritikus területre, ami "az első alkalom, hogy Svédország fegyveres erőkkel járul hozzá a saját közvetlen térségünkben".
Az Eagle S nevű hajóval kapcsolatos nyomozás során, amely feltételezések szerint a múlt hónapban súlyosan megrongált egy Finnország és Észtország közötti kábelt, a NATO képviselője megerősítette, hogy a szövetség "készen áll a segítségnyújtásra". Jelenleg egy svéd tengeralattjáró-mentőhajó is a helyszínen tartózkodik, és sikerült visszaszerezniük egy horgonyt is.
Svédország óvatosan közelíti meg a helyzetet, és nem hoz elhamarkodott döntéseket, valamint senkit sem vádol szabotázzsal megalapozott bizonyítékok nélkül. A munka folytatódik, és a nemzetbiztonsági tanácsot folyamatosan tájékoztatják az eseményekről. Ugyanakkor hangsúlyozta: "Nem vagyunk naivak. A biztonsági helyzet, valamint az a tény, hogy a Balti-tengeren folyamatosan szokatlan események zajlanak, arra enged következtetni, hogy az ellenséges szándékok jelenléte nem zárható ki."
"Ritkán találkozunk olyan bizonyítékokkal, amelyek alátámasztják, hogy egy hajó véletlenül, észrevétlenül húzzon egy 300 méteres lánccal ellátott horgonyt több mint 100 kilométeren keresztül, mindezt anélkül, hogy tudatában lenne annak, hogy ezzel potenciálisan kárt okozhat. Ez valóban egy érdekes és szokatlan helyzet."
Svédország a NATO költségvetéséhez a GDP 2,4%-át járulja hozzá, és ez az arány várhatóan három éven belül 2,6%-ra emelkedik. A polgári védelemre szánt kiadások 2030-ig összesen 37,5 milliárd svéd koronát (körülbelül 2,75 milliárd fontot) fognak elérni. Ezen kívül egy új nemzeti kiberbiztonsági központ kialakítása is folyamatban van. (Guardian)
