Szijjártó Pekingben hangsúlyozta, hogy az együttműködés szempontjából Európa legkedvezőbb helyszínének számít.
Szijjártó Péter Pekingben a második Kínai Nemzetközi Ellátási Lánc Kiállítás (CISCE) megnyitóján hangsúlyozta, hogy Magyarország a legbiztonságosabb európai helyszín a kelet-nyugati együttműködés szempontjából. Kiemelte, hogy a gazdasági semlegesség érdekében folytatott stratégiánk eddig is jelentős előnyöket hozott számunkra, és a jövőben is várhatóan bőséges haszonnal jár majd.
A külgazdasági és külügyminiszter a beszédében üdvözölte, hogy a két ország közötti hagyományos barátság a mai nehéz körülmények között is stabil tudott maradni. Köszönetet mondott azért is, hogy hazánk díszvendége lehet a rendezvénynek, aminek a megrendezése amúgy is nagyon időszerű volt, miután "az ellátási láncok megszakadása, a geopolitikai feszültségek, illetve a megugró energiaköltségek óriási nehézségeket állítanak nemzetgazdaságaink elé".
Szijjártó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ ismét a blokkosodás irányába mozdul el, ami radikálisan ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. E helyett a kormány a kapcsolatok erősítését és a konnektivitás fokozását tartja a legfontosabb célnak.
Reméljük, hogy Kelet és Nyugat a jövőben egy olyan együttműködésre lép, amely a civilizált párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a közös előnyök mentén valósul meg. Ezt a megközelítést a gazdasági semlegesség stratégiájának nevezzük.
- tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a stratégia mögött több tényező, köztük történelmi, gazdasági és földrajzi aspektusok rejlenek. Megjegyezte, hogy Magyarország történelmileg mindig is hátrányos helyzetben volt a Kelet és Nyugat közötti ellentétek során. Rámutatott arra is, hogy hazánk közepes méretű, ráadásul tengerpart és bőséges energiahordozók nélkül kénytelen működni. Ennek megfelelően, véleménye szerint, a stratégiánk középpontjában a képzett munkaerő, a külföldi befektetések vonzása és a mély világgazdasági integráció áll. Kiemelte, hogy a világkereskedelem zavarai komoly akadályokat gördítenének a magyar gazdasági növekedés elé. "Földrajzi szempontból is releváns ez, hiszen Budapest és Washington távolsága 7335 kilométer, míg Budapest és Peking között csupán 7340 kilométer a távolság. Ezért mondhatjuk, hogy középen helyezkedünk el, félúton vagyunk" - tette hozzá.
Szijjártó kifejtette, hogy...
a magyar gazdasági semlegességi stratégia egybeesik a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel, s az ennek jegyében folytatott együttműködés stabil alapot ad a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedéséhez a jövőben.
"Magyarország már eddig is sokat profitált a Kínával való gazdasági együttműködésből. Magyarország mára Európában a kínai befektetések első számú célpontja lett. Kína európai beruházásainak nagyjából 44 százaléka Magyarországra irányult tavaly" - tette hozzá, és kitért arra is, hogy további beruházások is tervben vannak.
Ezek a beruházások jellemzően azért érkeznek Magyarországra, mert hazánk Európa legmegbízhatóbb helyszínét kínálja a kelet-nyugati együttműködés számára. Jelenleg mi vagyunk a német és kínai befektetők preferált találkozási pontja a kontinens területén. Ez világosan tükrözi, hogy gazdasági semlegességi stratégiánk nemcsak helyes, hanem egyedülállóan hatékony megközelítés is.
„Egyedülálló lehetőségeket kínál ez a stratégia” – nyilatkozta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a Kína és Magyarország közötti szorosabb együttműködés által a következő év valóban „a magyar gazdaság egyik legkiemelkedőbb esztendejévé válhat”.
A Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor májusi budapesti találkozóján aláírt megállapodáscsomag kapcsán érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen hatásokkal járhat ez az ország jövőjére nézve. A részletekért és a lehetséges kockázatok feltérképezéséért érdemes elmélyedni a témában.
