Szűz Mária, a szeretet és megértés megtestesítője, ott állt a szívében, miközben egy 50 éves autószerelő, akinek tekintete a távolba révedt, gondolataiba merült. Az út, amit élete során bejárt, tele volt emlékekkel és tapasztalatokkal, de most, a nullás k
Az idősebb generációk még jól emlékeznek arra, hogy a Kádár-korszak alatt a jelentősebb emlékművek és létesítmények átadását gyakran a felszabadulásunk különböző kerek évfordulóihoz igazították. Így történt ez ötven évvel ezelőtt, 1975. április 4-én is. Ekkor avatták fel a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren található parkban azt a különleges térplasztikát, amely a főútvonalak kiindulópontját, a nulla kilométert jelképezte. A sikló előtti területen elhelyezett alkotás nem csupán esztétikai értéket képviselt, hanem a közlekedés és a városi élet szerves részévé vált.
Nincs új a nap alatt! Hogy egészen stílszerűek legyünk: Nihil sub sole novum est. A mai főváros területén már a rómaiaknak is megvolt a maguk "nulla mérföldköve" Aquincumban, amelytől Pannónia útjainak távolságát számították. A középkorban viszont az országutakat többnyire a legközelebbi városkaputól mérték.
A magyar úthálózat szimbolikus kezdőpontja, a budai mérföldkő, egykor a királyi palota küszöbén állt. A Lánchíd építésekor azonban áthelyezték a mai helyére. Az eredeti szobor sajnos nem maradt meg az utókor számára. Érdekesség, hogy a "nulla kilométer" fogalma 1874 áprilisáig nem létezett Magyarországon, mivel a méterrendszert csak az 1874. évi VIII. törvénycikk vezette be az országban.
A közlekedési rendszer kiindulópontjának megjelenítése korszakonként változott:
A Szűz Mária-szobor története szorosan összefonódik a magyar automobilizmus kezdeti időszakával. A Nemzeti Újság 1929. október 6-i számában számolt be arról, hogy a Hungária Automobil Club (HAC) közgyűlésén, melyet gróf Festetics Pál vezetett, egy nullás kilométerkő felállításának javaslatát fogadták el. A szobor megalkotásának feladatát a neves Körmendi Frim Jenő szobrászművészre bízták. Az emlékmű ünnepélyes avatására 1932. május 7-én került sor a Clark Ádám tér déli oldalán, az egykori Kereskedelmi Minisztérium épületének közvetlen közelében. Az esemény főszereplője József Ferenc főherceg volt, aki a HAC díszelnökeként méltatta a szobrot. A Patrona Hungariae-t megjelenítő márványszobor talapzatának frontján pedig egy figyelemre méltó felirat hirdette a szobor üzenetét.
A magyar főutak kiindulópontja / 0 km / Létrehozta a Hungária / Autóklub / 1932.
Miután az emlékmű a második világháború során megsemmisült, 1953-ig kellett várni az újra, amely már nem Szűz Máriát, hanem egy munkásembert ábrázolt. Molnár László szobrászművész alkotása egy szerelőmunkást és egy autókereket örökít meg, és jó két évtizeden át nézte a távolságot. Ha valaki ma is szeretné megcsodálni ezt az emléket, a Rákoshegy vasútállomás előtti kis parkban találhatja meg, ahol a virágágyás mögött, a parkolót körülölelő fák ölelésében áll a mészkőből készült szobor.
Molnár szobrát Borsós Miklós térplasztikájára cserélték. Az alkotást 1975. április 4-én avatták fel. A 80 centiméteres talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: "KM", mint a kilométer rövidítése.
Borsós műve a nullás szobrok között eddig a legidőtállóbbnak bizonyult, hiszen immár ötven éve innen számítják Magyarország egy számjegyű főútvonalainak, valamint a két számjegyűek közül a 10-es és a 31-es főutaknak a kilométereit is. Értelemszerűen nem a Clark Ádám tér a kezdőpontja a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérváron kezdődő 8-as főútnak.
