A kormány átalakítja a napenergia-támogatási rendszert! - Fedezd fel a részleteket!
Fedezze fel a jövő energiagazdálkodásának lehetőségeit a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 rendezvényen! Az esemény középpontjában az energiahatékonyság, a korszerű energiabeszerzési stratégiák és a megújuló energiatermelés innovatív megoldásai állnak. Ne hagyja ki ezt a kivételes lehetőséget, hogy betekintést nyerjen a legújabb trendekbe és kapcsolatokra tegyen szert a szakma vezetőivel! További információkért és részletekért látogasson el weboldalunkra!
a KÁT rendszer reformjára van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Az új kihívásokkal szembesülve a minisztérium célja, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a megújuló energiaforrások támogatása és a piaci versenyképesség között. A napenergia használatának bővítése továbbra is kulcsfontosságú, de a rendszeren belüli hatékonyságnövelés elengedhetetlen. Az átalakítások révén remélhetőleg képesek leszünk csökkenteni a fenntartási költségeket, miközben továbbra is ösztönözzük a zöldenergia beruházásokat, biztosítva ezzel Magyarország fenntartható energetikai jövőjét.
A támogatott átvételi díjak vonatkozásában felfüggesztik az inflációra alapozott árazási mechanizmust.
Mint magyarázzák, az ipari fogyasztók terhei is emelkedtek, mivel a támogatott átvételi ár és a piaci ár közötti különbözetet a rendszerirányító az ipari fogyasztókra hárítja. A kormány a megváltozott piaci környezethez igazodva úgy döntött, hogy 2025-től öt évre felfüggeszti a KÁT rendszerben az átvételi árak inflációkövetését, ezzel mérsékelve az ipari fogyasztók terheit.
A minisztérium közlése szerint a naperőművek üzemeltetői számára a helyzet nem jár jelentős anyagi veszteséggel, hiszen a korábbi áremelkedések már jelentős extra bevételt generáltak számukra, így a befektetéseik megtérülése továbbra is biztosított. Az érintett termelők számára adott a lehetőség, hogy átlépjenek a Megújuló Támogatási Rendszerbe (METÁR), amennyiben szeretnék fenntartani az árindexálás előnyét.
Az Energiaügyi Minisztérium hamarosan újabb módosításokat kíván bevezetni, melyek széleskörű társadalmi egyeztetésre fognak sor kerülni.
A KÁT-termelők számára megnyílik a lehetőség, hogy a MAVIR szabályozási piacára belépve új többletbevételhez jussanak, vagy kilépve a piacra, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodásokat (PPA-szerződéseket) kössenek, amelyek akár a KÁT rendszerben elérhetőnél is magasabb bevételt eredményezhetnek.
A KÁT rendszer 2016 végéig biztosított támogatást a megújuló alapú villamosenergia-termeléshez, jellemzően 20-25 éves átvételi kötelezettséggel és inflációkövető árakkal.
Ennek következtében elsősorban naperőművek létesítése vált meghatározóvá, és a várakozások szerint 2025 elejére ezek összesített teljesítménye eléri majd a 4100 megawattot.
Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások elterjedése azonban új kihívásokat hozott a rendszerüzemeltetők számára. túlkínálatos időszakokban egyre gyakrabban fordulnak elő negatív áramárak, amelyek 2024-ben már 306 órában jelentkeztek, háromszorosára növekedve az előző évhez képest.
Ahogy korábban említettük, december végén a magyar vállalatok számára kiemelkedően fontos hír az energiaárak csökkenése. Mint azt már részleteztük, Magyarország az európai rangsorban a harmadik-hetedik helyen állt a nem-lakossági áramárakat illetően, különböző fogyasztási kategóriákban, míg a gázárak is az egyik legmagasabb szinten mozogtak 2024 végén.
A lakossági rezsicsökkentési rendszer torzító hatásai, valamint a KÁT-rendszer ipari fogyasztókra nehezedő terhei kiemelkedő szerepet játszanak a jelenlegi helyzetben. Ezek a merev keretek jövőbeni módosítása is elképzelhető, ezért fontos, hogy figyelemmel kísérjük a lehetséges változásokat.
Teljes mértékben érthető, hogy a kormány számára a lakossági rezsicsökkentés megváltoztatása kényes téma, így a minisztérium a KÁT rendszer inflációkövetésének felfüggesztésével, valamint a termelők számára kínált új lehetőségekkel próbálja csökkenteni az ipari fogyasztók terheit. Ezzel párhuzamosan ösztönözni kívánják a megújuló energiaforrások piaci alapú integrációját is. Nem meglepő, hogy a minisztérium azzal érvel, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, hiszen céljuk az ipari árak csökkentése.
