Donald Trump öt éven keresztül tartó tőzsdei csúcsokat hozott el számunkra.
Azóta, hogy április 2-án közzétette a világ szinte egészét - mínusz Dél-Korea, Kuba, Oroszország és Belarusz - sújtó, sok esetben láthatóan légből kapott vámtarifáit Donald Trump, a nemzetközi tőkepiacokon a félelem és reszketés lett úrrá. Az elnök, aki nemhogy nemhogy békét nem hozott, hanem kirobbantott egy kereskedelmi háborút is, többek között csúnyán elintézte a forintot (a szerdai bejelentése előtt még 399,2 forint alatt lévő euró péntekre 407 forint közelébe drágult), de a világpiacokon kevesebbe aggódnak emiatt, mint amiatt, amit az amerikai és más vezető tőzsdéken okoztak a trumpi intézkedések hatásai.
A csütörtöki, viszonylag enyhe, 0-1 százalék közötti csökkenések után péntekre drámai esések következtek be az európai vezető részvényindexekben. A londoni FTSE-100 4,95 százalékkal zárt alacsonyabban, míg a frankfurti DAX 4,66 százalékos mínuszban végzett. A párizsi CAC-40 is 4,26 százalékkal gyengült, míg a milánói és madridi indexek esetében a csökkenés már meghaladta a 6 százalékot.
Amerikában még súlyosabb a helyzet. Az S&P részvényindex közel 6 százalékos mínuszban zárta a pénteki kereskedést, míg a hét egészében 9,1 százalékos volt a vesztesége - ilyen súlyos visszaesést legutóbb 2020 márciusában, a koronavírus világjárvánnyá válásának idején láttunk. A Dow Jones részvényindex a pénteket 5,5 százalékos mínuszban, a Nasdaq 5,8 százalékos mínuszban zárta. A főként technológiai papírok kereskedelmét bonyolító Nasdaqon folyamatos a hanyatlás, a részvényindex a legutóbbi csúcsa óta 21 százalékot esett.
A pánik hatása a magyar tőzsdére is érezhető volt: a BUX-index már csütörtökön jelentős, 2,79 százalékos csökkenést mutatott, amelyet pénteken egy további, 4,81 százalékos visszaesés követett. Az OTP részvényei különösen drámai módon, 12,36 százalékkal csökkentek mindössze négy nap leforgása alatt áprilisban. A kereskedelmi háború következtében Csányi Sándor vagyona is jelentős mértékben csökkent, erről bővebben itt olvashat.
