A Dunántúl legmagasabb panorámapontja egy titkos világot rejtett magában az átkos időszakban. Tiltott hely volt, ahol a természet szépsége és a történelem súlya egyaránt érződött. A panoráma, amely a távolba nyúló dombokat és a végtelen horizontot kínálta

Az Alpoktól a Balaton-felvidékig is ellátni a Kőszegi-hegység patinás kilátójából.

Két ország határvonalán emelkedik a Dunántúl legimpozánsabb csúcsa, az Írott-kő, ahonnan derült időben a Balaton csillogó vize és az Alpok fenséges csúcsai is megpillanthatók. A Kőszegi-hegység legmagasabb részén, több mint egy évszázada, egy masszív kőkilátóból csodálhatjuk a lenyűgöző tájat. A környék felfedezése során felfrissítő forrásokkal, lélegzetelállító kilátópontokkal, valamint egy szomorú, de érdekes történettel is találkozhatunk, melyek gazdagítják a túrázók élményeit.

Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) Magyarország és Ausztria határán található. A Kőszegi-hegység legmagasabb pontja egyben az egész Dunántúl legmagasabb csúcsa, 882 méteres tengerszint feletti magasságával.

A varázslatos természeti látványosság a kirándulók és természetkedvelők egyik legkedveltebb úti célja, páratlan panorámát nyújt a Dunántúlra és az Alpok vidékére.

A Wikipédia szerint az Írott-kő a legmagasabb hegycsúcsok rangsorában a 44. helyet foglalja el Magyarországon. Az első írásos említése a 14. századra nyúlik vissza, ekkor még Fenyőhegy néven volt ismert. A 17. század során Szálkő névre változott, míg a mai elnevezése valószínűleg az itt található Batthyány-Esterházy határkövéről ered, amely feliratozva hirdeti a határt.

Az Írott-kő kilátó egy különleges helyszín, a történelem során határvonalat jelölt. Az első kilátót, amely még fából készült, 1891-ben állították a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. A mai szerkezet 1913-ban kőből épült a Magyar Turista Egyesület és az osztrák természetjárók együttműködésével.

A második világháború után a területet Magyarország felől lezárták, ekkoriban a kilátó épületét kizárólag az osztrák oldalon lehetett megközelíteni. A rendszerváltást követően a határ megnyitása lehetővé tette, hogy a magyarországi túrázók ismét látogathassák. A kilátótorony közigazgatásilag Bozsok községhez tartozik, közelében a hazai települések közül Velem fekszik, míg az ausztriai oldalon Rohonc (Rechnitz) a legközelebbi város.

A kilátó mellett itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja. Az Írott-kő több útvonalon is megközelíthető, legismertebb a Kőszeg városából induló túra, amely a Hétforrás, az Óház-tető és a Hörmann-forrás érintésével vezet a kilátóhoz. Ez a közepes nehézségű útvonal látnivalókban igen gazdag. Az osztrák oldalról, Rohonc felől is elérhető a kilátó, erről egy könnyebb, lankásabb útvonalon érhetjük el.

Az Írott-kő vidékén a természet szerelmesei igazi kincsekre lelnek. A Kőszegi-hegység festői tájain rengeteg felfedezésre váró túraútvonal kínálkozik, ahol varázslatos erdők, sebes patakok és kristálytiszta források mellett barangolhatunk. A friss levegő és a természet érintése garantáltan felejthetetlen élményekkel ajándékoz meg minket.

A Hétforrás a legkedveltebb pihenőhelyek egyike, amely a 17. században Brunnengraben kútjaként volt ismert, a "Kútvölgye kútja" néven. A forrás jelenlegi elnevezése a Millennium évében született, amikor is a hét magyar vezér emlékére újították fel a területet, és ekkor készült el a mai forrásfoglalás is. A kristálytiszta víz mellett kényelmes padok és tűzrakóhelyek várják az itt túrázókat. Az Óház-tetőn pedig egy középkori vár romjai állnak, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a környező tájra.

A 713 méter magasan fakadó Hörmann-forráshoz egy tragikus történet kapcsolódik. A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrását eredetileg Csarmas kútjának nevezték.

A forrás nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról kapta az 1700-as években. Hörmann volt az, aki 1620-ban titokban beengedte a Bethlen Gábor párti felkelőket a kőszegi várba. A császári csapatok később rettenetes bosszút álltak a vitézen. A legenda úgy tartja, hogy Hörmann Mihály a Csarmas-kútnál nyíló barlangba menekült, azonban üldözői megtalálták és elevenen megnyúzták. Az ominózus kést bárki megtekintheti a kőszegi Jurisics Miklós Múzeumban.

Az Írott-kő környéke remek lehetőségeket kínál túrázásra, nordic walkingra és kerékpározásra is. A Natúrpark Írottkő egyesület gondozásában számos kijelölt turistaút létesült, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb élményeket. A hagyományos, bakancsos túrázás szerelmeseit szebbnél szebb kilátópontok várják a környéken. A Kendig- csúcs egy remek panorámapont, melyről tiszta időben szép kilátás nyílik a Rax és Schneeberg hegységekre.

A 726 méter magasan, a tengerszint felett emelkedő csúcsot a Kőszegi Városi Rádióklub állomásának impozáns épületei övezik, melyek között egy meteorológiai állomás is működik. A Hörmann-forrástól csupán bő félórás séta választ el minket a Kendig-csúcs és az Írott-kő lenyűgöző panorámájától. Ezen a környéken számtalan egyéb túracélpont is felfedezhető, például a Stajer-házak, az Óház kilátó, valamint a festői Velem község, mindezek pedig „lőtávolon belül” helyezkednek el. Kőszeg városa pedig csupán 13 kilométerre terül el, így könnyedén elérhető a természet csodáinak felfedezése után.

Hazánk lenyűgöző tájain a kilátók varázslatos panorámákat kínálnak, amelyek igazi kincsek a természetkedvelők számára. A Mecsekben található kilátók nem csupán a gyönyörű tájak, hanem a turisták kedvelt úti céljai is; ezek a helyszínek igazi bakancslistás pontok, ahol a természet és a kikapcsolódás találkozik. A Balaton környéki kilátók között számos különleges építmény található, köztük a lélegzetelállító Gömbkilátó, amely Balatonbogláron magasodik, és páratlan kilátást nyújt a tóra. De nemcsak ezen a vidéken érdemes felfedezni a kilátókat; az Országos Kéktúra vonalán, Hollókő és Felsőtold között egy hatalmas kéz formájában emelkedő kilátó is várja a látogatókat, ahonnan páratlan panorámát élvezhetünk a nógrádi táj szépségeiben. Minden kilátó egy újabb lehetőséget kínál a csodálatos magyar tájak felfedezésére!