Tízszeresére emelkedett az OXO által kezelt vagyon, így a cég mostantól a nagyok ligájában versenyez a fúzió révén.


Az OXO Technologies az utóbbi évek során folyamatosan kereste a lehetőségeket a nemzetközi terjeszkedés és a tőkebevonás terén. Az euró bevezetését és a hollandiai székhely átköltöztetését követően most egy újabb mérföldkőhöz érkezett: sikerült akvirálniuk Európa egyik legnagyobb magántőke- és kockázatitőke-csoportját, a 3TS Capital Partners-t. A Portfolio Oszkó Péterrel, az OXO Technologies igazgatósági elnökével beszélgetett a tranzakció részleteiről, az európai tőkepiaci helyzetről, a jövőbeli terveikről, valamint arról, hogy miért ragaszkodnak még mindig a magyar piaci szereplők az állami források bevonásához.

Az OXO hosszú évek óta dolgozik azon, hogy elősegítse a jelentős külföldi tőkebevonást. A folyamat kezdetén a vállalat euró alapú működésre váltott, majd Hollandiába költöztette a központját, hogy egy olyan jogi környezetben operáljon, amely a nemzetközi befektetők számára ismerős és vonzó. Ez a lépés célja az volt, hogy megkönnyítse a külső tőkebevonás folyamatát. A közelmúltban a cég a 3TS Capital Partners-szel való egyesülés révén valóra is váltotta ezt a stratégiát. A tranzakció hátterében a 3TS Capital Partners stabil piaci jelenléte és tapasztalata áll. A választás a 3TS-re részben annak köszönhető, hogy a cég széleskörű tapasztalattal rendelkezik a technológiai és innovációs szektorban, valamint a befektetések terén, ami ideálissá teszi őket az OXO számára. Ezen kívül a 3TS Capital nem csupán tőkét, hanem értékes szakmai támogatást is nyújt, amely segítheti az OXO növekedési terveit és stratégiáját a jövőben. Az egyesülés tehát nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai szempontból is előnyös lépés, amely megerősíti a vállalat pozícióját a piacon.

Oszkó Péter nyilatkozata szerint a nyugat-európai terjeszkedés valóban egy hosszú távú, több éves stratégia részeként valósult meg. Azonban az akvizíciók általában spontán módon jönnek létre, amikor egy kedvező lehetőség adódik, amelyet a cég kihasznál. A jelen eset is egy ilyen lehetőség volt, amely a piaci környezet és a két vállalat történetének összefonódásából született meg, és tulajdonképpen tavasszal kezdett körvonalazódni. Ez tehát nem volt olyan szisztematikusan megtervezett, mint például az euró bevezetése vagy a hollandiai székhelyváltoztatás, de kétségtelen, hogy ha nem váltottunk volna eurós elszámolásra, és nem hajtottuk volna végre a székhelyváltást, akkor ezt az akvizíciót nem tudtuk volna lebonyolítani.

Az akvizíció megvalósításához szükséges tőkét ennek a cégstruktúrának köszönhetően tudtuk biztosítani, mivel a tranzakció nyilvánvalóan újabb forrásigényeket támasztott. 2024 júliusában elvi megállapodást kötöttünk arról, hogy az OXO fokozatosan részesedést vásárol a 3TS-ben, ezt követően pedig egy részesedéscserével egyesítjük a két vállalatot, és összevonjuk üzleti tevékenységeinket.

Az ismeretség és a közös munka egyébként több mint egy évtizedes a finn központú céggel, nagyon sok befektetési lehetőséget vizsgáltunk közösen, de eddig versenytársakként működtünk. Aztán a piaci körülmények úgy hozták, hogy mi éppen nemzetközi terjeszkedésben voltunk, náluk pedig inkább a csapatbővítés és a csapatmegújítás volt a fő motiváció, és meglepetésszerűen újra egymásra találtunk. Kiderült, hogy rengeteg a szinergia, tehát nagyon sok ponton, nagyon jól kiegészíti egymást a két csapat, a két cég, a két befektetői kör, a két portfólió, azaz ez a lehető legszerencsésebb együtt állás, amit meg tudtunk találni.

Az európai és régiós tőkepiac napjainkban számos sajátos jellemzővel bír. A piaci dinamika jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyet a globális gazdasági változások, a technológiai fejlődés és a geopolitikai tényezők egyaránt befolyásolnak. Az alacsony kamatkörnyezet és a bővülő likviditás lehetőséget teremtett a vállalatok számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a tőkéhez, de ugyanakkor a magasabb kockázatok és a piaci volatilitás is megjelent. A nemzetközi tőkebevonás helyett sok vállalat az akvizíciók mellett dönt, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt, a vállalatok gyakran gyorsabb növekedésre törekednek, amit a piaci részesedés növelésével érhetnek el egy másik cég felvásárlásával. Másrészt, az akvizíciók révén a cégek új technológiákhoz, tudáshoz és ügyfélkörhöz juthatnak, ami versenyelőnyt biztosít. Továbbá, a bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok hajlamosabbak a stabilabb, már működő entitások megszerzésére, mintsem új, kockázatosabb tőkebevonási módszerekre támaszkodni. Összességében tehát a tőkepiaci trendek és a vállalati stratégiák megváltozása együtt jár a gazdasági környezet alakulásával, ami új lehetőségeket és kihívásokat teremt a régió szereplői számára.

2023 végére és 2024 elejére világossá vált számunkra, hogy a kockázati és magántőke piacán konszolidációra számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a befektetői forrásaink felhasználása már nem csupán új cégek és portfólióelemek keresésére korlátozódik, hanem érdemes elkezdenünk az akvizíciós lehetőségek alaposabb feltérképezését is.

Hasznos lehet áttekinteni az európai statisztikákat.

Az utolsó két évben Európában a piaci résztvevők körülbelül 30%-a inaktivitásra kényszerült, és eltűnt a piacról. Az új befektetések terén sokkal szűkebb lehetőségek állnak rendelkezésre, az új alapok indítása ritkábbá vált, és jelentősen csökkent a bevonható tőke mennyisége.

Egy ilyen típusú környezetben nyilván az erős, fennmaradni képes piaci szereplők keresik a konszolidációs lehetőségeket.

Ugyanakkor észlelhető, hogy a régió fejlődése jelentősen lelassult, ami részben a kormányzati hatásoknak tulajdonítható. Emellett a piaci szereplők is késlekednek a trendek felismerésével és az azokra való reagálással. A fő mozgatórugó itt továbbra is az állami vagy uniós támogatásokhoz való hozzáférés, ami alapvetően formálja az ilyen iparági szereplők stratégiáit.

Az OXO története az elmúlt egy évtizedben arról szólt, hogy túllépjünk a korlátainkon és piaci alapokon működjünk. Célunk, hogy a korlátozottabb forrásokkal rendelkező, nehezebb piaci környezetben terjeszkedjünk, elsősorban piaci források kihasználásával. Ennek a stratégiának a részeként 2018-tól kezdődően a portfóliónkba bevontuk az úgynevezett secondaries típusú ügyleteket, amelyek olyan projekteket céloznak, melyek már megkapták a szükséges finanszírozást, de újraforrást igényelnek. Ezeknek az ügyleteknek a befektetési logikája és értékelési módszertana könnyebben érthetővé válik a régiós magánbefektetői piac számára is, így nem meglepő, hogy az elmúlt évek során e szegmensben értük el a legnagyobb sikereinket és hozamainkat.

Ebből viszont az is következik, hogy folyamatos tárgyalásokat folytattunk más hasonló piaci szereplőkkel meglévő befektetések vagy akár részbeni vagy teljes portfóliók kivásárlásáról. Innen pedig már csak egy kis lépés konkrét iparági szereplők felvásárlásáról és beolvasztásáról tárgyalni. Nem véletlen tehát, hogy ebben a régióban mi értünk el először sikert a piaci konszolidációt célzó iparági akvizíciókban, visszatekintve végül is ez is egy szisztematikus építkezés eredménye. Ráadásul ennek a két cégcsoportnak az összeolvasztásával az eddigi organikus növekedés tempójához képest egy exponenciális ugrást tudunk végrehajtani a kezelt vagyon, azaz a meglévő portfólió és a még befektethető források volumenében, emiatt pedig sokkal aktívabbak tudunk lenni minden befektetési szegmensben további új befektetések tekintetében is.

Az OXO tőzsdén bejegyzett holdingja a tervezett akvizícióval összhangban körülbelül 20 millió eurós saját tőkével rendelkezik, míg az összeolvadás révén egy 200 millió eurós eszközállománnyal bíró csoport fog megalakulni.

A 200 millió eurós összeg jelentős része még további befektetési lehetőségek formájában is elérhető.

Ez azt is magában foglalja, hogy a tranzakció befejezésével jelentős mértékben fokozhatjuk befektetési tevékenységünket mind a korai, mind a növekedési szakaszokban.

Megemlítette, hogy a térségben a konszolidáció hatásai még nem annyira nyilvánvalóak, vagy legalábbis az ahhoz kapcsolódó akvizíciós szándékok nem tapasztalhatóak széles körben. Ez arra utal, hogy más helyi vállalatok esetleg próbálkoztak más régiós partnerek felvásárlásával is?

Több vállalatnak jeleztük, hogy Magyarország határain belül és kívül is készen állunk arra, hogy egyes portfólióelemek mellett akár teljes cégcsoportokat, valamint meglévő alapokat és alapkezelőket is megvásároljunk. Korábban aktívan részt vettünk a kifutó Jeremie alapok portfóliójának bővítésében, számos tranzakciót sikerült lebonyolítanunk, amelynek során különböző iparági szereplőkkel alakítottunk ki kapcsolatokat. Hasonló felvásárlási ajánlatokat is tettünk a múltban, azonban sem Magyarországon, sem a környező országokban nem tudtunk számottevő érdeklődést generálni, és nem találtunk fogadókészségre.

A magyar piacon megfigyelhető, hogy a szereplők elsősorban az állami és uniós támogatások minél nagyobb mértékű megszerzésére összpontosítanak. Azonban kevesen ismerik fel, hogy a szűkös piaci források mellett a közös tevékenységek végzése valós alternatívát jelenthet a konszolidációhoz. Hosszú távon sokkal fenntarthatóbb piaci jelenlétet érhetünk el ezzel a megközelítéssel, mint azzal, hogy mindenki külön-külön, saját kapcsolati hálóján keresztül próbálkozik állami és uniós források elnyerésével, ami a változó körülmények között egyesek számára sikeres, mások számára viszont nem.

Ha egy kicsit távolabbról tekintünk a helyzetre, világossá válik, hogy a régiós piaci viszonyok miatt a magánmegtakarítások jelentősen alacsonyabb szinten mozognak, ami nem teszi lehetővé, hogy ez a szektor önállóan finanszírozza magát. Az állam szerepe kulcsfontosságú abban, hogy ezen a piacon kiegészítő forrásokat nyújtson, ami Lengyelországra és Romániára is jellemző. Teljesen indokolt, hogy azok a szereplők, akik a piacon szeretnék megmérettetni magukat és piaci forrásokat keresnek, hozzáférjenek az állami támogatásokhoz is. Ez lehetővé tenné, hogy hasonló nagyságú alapok jöhessenek létre itt, mint amelyek Nyugat-Európában már működnek. Enélkül a tipikus régiós alapok, amelyek 10-20 millió euró körüli méretet képviselnek, nem tudják felvenni a versenyt a 100-200 millió eurós nyugati riválisokkal a komolyabb befektetési körökben.

Teljesen érthető, hogy a régiós országokban az állami szerepvállalás leginkább az úgynevezett alapok alapja programok keretein belül valósul meg. Amikor az állam észleli, hogy egy egyén vagy szervezet sikeresen megmérettette magát a piacon és képes külső forrásokat bevonzani, akkor indokolt az állami finanszírozás jelenléte. Enélkül...

Ez a terület csupán az ígéretes technológiai startupok előválogatására fordít forrást, míg a valódi sikereket és nyereségeket a nagyobb nyugati tőkealapok aratják le.

Ez sajnos egyelőre a tipikus helyzet és nem véletlen, hogy ez nem különösebben vonzó perspektíva azoknak a magánbefektetőknek, akiket próbálunk meggyőzni, hogy fordítsák a megtakarításaikat legalább részben ilyen befektetések finanszírozására. Ennek a volumenproblémának a kezelésében az államnak igen is fontos funkciója van.

A probléma ehhez képest ott van, amikor a hazai és régiós szereplők nem arra optimalizálnak, hogy a piacról vonjanak be pénzt a volumennövelés érdekében, és ha egyszer már jó piaci befektetési teljesítményt tudnak felmutatni, keressenek mellé állami és uniós forrásokat, hanem eleve fordítva közelítenek. Rögtön azzal indítanak, hogy különböző lobbicsatornákon keresztül csak az államtól akarnak forráshoz jutni, miközben fel sem merül, hogy ahhoz előzetesen érdemi üzleti teljesítményt is produkáljanak és fel tudják mutatni, hogy a jó megtérülést szem előtt tartó magánbefektetők is hajlandóak rájuk bízni a pénzüket. Így a szereplők nagy része nem a jó piaci és befektetői teljesítményre, hanem a lobbicsatornák kialakítására és karbantartására fókuszál.

Ebből pedig nem egészséges, a fejlettebb piacokkal is versenyre kelni képes iparág épül, hanem egy egyhelyben toporgó, végletesen az állami forrásoknak és döntéseknek kiszolgáltatott szektor konzerválódik. A magam részéről ezzel tudom magyarázni, hogy miért okoztunk kisebb meglepetést az egyébként a globális és európia trendeket tekintve teljesen magától értetődő iparági felvásárlásunkkal és miért tűnt ez ebben a régióban sok szereplő számára újdonságnak vagy formabontó ötletnek.

A fúzióra való visszatérve, érdemes megvizsgálni, milyen előnyöket remélnek a vállalatok az összeolvadástól. Az integráció révén a cégek várhatóan fokozzák hatékonyságukat, csökkenthetik a működési költségeket, és új piacokra is beléphetnek, ami hosszú távon növelheti a bevételeiket. A részvényesek számára az ilyen fúziók jelentős hatással lehetnek az osztalékok és hozamok alakulására. Az egyesült cég erősebb piaci pozíciója és a költségcsökkentési intézkedések révén a nyereség növekedése várható, ami lehetőséget teremthet az osztalékok emelésére. Ugyanakkor a fúziók kezdeti időszakában a részvényeseknek érdemes figyelembe venniük a lehetséges kockázatokat is, mint például a vállalati kultúrák összehangolásának nehézségeit vagy a piaci reakciókat. Az elérhető hozamok a fúzió sikerességétől függően alakulhatnak, így a részvényesek számára a helyzet folyamatos nyomon követése kulcsfontosságú.

Az OXO számára egyértelmű előny, hogy jelentős mértékben megnövekedett a kezelt vagyon, valamint a kihelyezhető források nagysága. Befektetési aktivitásunkat most sokszorosára tudjuk növelni: sokkal több céggel folytathatunk tárgyalásokat, és lényegesen nagyobb arányú befektetésekről egyezkedhetünk. Ennek köszönhetően egy még diverzifikáltabb és szélesebb spektrumú portfóliót alakíthatunk ki. Ezen felül a vagyon növekedése stabil cash flow-t generál, ami folyamatos likviditást biztosít. Jelenlegi méretünkkel is már elértük azt a cash flow-t, amely lehetővé teszi a stabil működést és a pozitív eredményeket. Ha azonban a portfóliónk értéke 20 helyett 200 millióra emelkedik, akkor a holding bevételei is drasztikusan megnőnek, hiszen jelentős osztalékokat és menedzsment díjakat realizálhatunk. Így az eddigi sikeres organikus növekedésünk még inkább felgyorsulhat.

az akvizícióval egy robbanásszerű növekedést tudunk elérni, ami mind a bevételeket, mind a potenciális likviditást és jövedelmezőséget is segíti.

A 3TS szempontjából másrészről egy kialakult, régóta működő partnerséghez érkezik egy jelentős humán erőforrás értéket képviselő további csapat, az eddigieket tökéletesen kiegészítő befektetői kapcsolatrendszerrel és operatív működéssel. Ha megvizsgáljuk, hogy a két cég hol rendelkezik irodákkal, akkor látjuk, hogy ezek nagyon jól kiegészítik egymást: a kelet-közép-európai régióban a 3TS-nek Bécsben, Varsóban és Bukaresten van fizikai jelenléte, amíg az OXO-nak Budapesten, tehát ezek pont nem átfedő területek. A nyugati jelenlétet a 3TS Helsinkiben biztosítja, mi pedig Rotterdamban rendelkezünk irodával, így tehát további két meghatározó, kisebb országok halmazából álló, hasonló piaci logikával megközelíthető európai régiót is le tudunk fedni. A humánerőforráson túl pedig kifejezetten vonzó volt számukra az OXO egyébként innovatív, a piaci trendekhez gyorsan alkalmazkodó belső működése, menedzsment és cégstruktúrája, ezen belül az is, hogy a teljes cégcsoport holding társasága egy nyilvános kereskedésben lévő, likvid részvényekkel rendelkező cégként tud tovább működni.

Összességében a fúzióval egy olyan kategóriába lépünk be, ami a nyugati piacokon is a fejlettebb vagyonkezelőkre jellemző, ahol a vagyonkezelő központi holding cége működik nyilvános részvénytársaságként.

Az összeolvadással nyilván nemcsak a meglévő vagyon kezelése a cél, hanem új alapok létrehozása is. Mik a tervek, milyen fókuszú befektetésekben gondolkodnak?

A jelenlegi piaci környezetben egyértelműen az érettebb tranzakciók irányába mozdulunk el, különös figyelmet fordítva a private equity szegmensre. Fő célunk olyan alapok létrehozása, amelyek a kivásárlási modellekre fókuszálnak. Emellett terveink között szerepel a secondaries típusú tranzakciók támogatása is, ahol működőképes vállalatok befektetői vagy alapítói részleges vagy teljes kiugrására keresnek finanszírozási lehetőségeket. E két irányban igyekszünk új kezdeményezéseket indítani. A kivásárlási tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, és optimistán várjuk, hogy akár az első félévben bejelentést tehetünk a várva várt lépéseinkről. A secondaries ügyleteket viszont rugalmasan kívánjuk kezelni, azaz amikor ígéretes lehetőségeket találunk, ahhoz igazodva vonunk be a szükséges forrásokat. Ezen irányok mellett folyamatosan dolgozunk azon is, hogy már meglévő korai és növekedési fázisú befektetési aktivitásunkat fenntartsuk és fejlesszük.

A cikk publikálását az OXO Technologies Holding támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio magazin.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Related posts