Több ezer magyar ember aspirál erre a munkalehetőségre: hatalmas a munkaerőhiány, és a jövőjük rajtuk múlik - Pénzcentrum.
Az idei évben jelentős mértékben megnövekedett a pedagógusképzések iránti érdeklődés. Az osztatlan tanárképzésre 2 265 hallgató nyert felvételt, ami 681 fővel több, mint az előző évben. A tanítói alapszakot első helyen választók száma 2 633-ra emelkedett. E mögött a tanárhiány, az alacsony ponthatárok (több szakon 192-300 pont között mozogva), a megnövelt keretszámok, valamint az ösztöndíjak állnak. Az oktatási szektorban a betöltetlen álláshelyek száma 2021-ben 5 953-ról 2023-ra 7 350-re nőtt, és a 2024-es tanév végén még mindig 1 409 tanár és 512 tanító hiányzik. Bár a jelenlegi felvételi hullám bizakodásra ad okot, a magas lemorzsolódási arány (kb. 50%) és a pályára lépők alacsony aránya miatt hosszú távon kérdéses, hogy a friss diplomások képesek lesznek-e érdemben csökkenteni a munkaerőhiányt.
A pedagógusképzések világában érdekes ellentmondás figyelhető meg, amit korábbi cikkünkben már érintettünk. Az első helyen jelentkezők aránya például figyelemre méltóan magas, 34%-ot tesz ki, ami azt jelzi, hogy sokan komolyan érdeklődnek ezen pálya iránt. Ugyanakkor, ha az összes jelentkezést nézzük, az első helyesek aránya szintén kiemelkedő: a teljes jelentkezési szám 12,8%-át, míg az első helyes jelentkezők 16,31%-át képviselik. E növekvő népszerűség mögött valószínűleg a tanárhiány, mint sürgető probléma áll, amely felértékelte az oktatói hivatást. Emellett a felvételi követelmények csökkentése és a bővített keretszámok is hozzájárultak ahhoz, hogy a pedagóguspálya vonzóbbá váljon. Különösen a kevésbé jómódú régiókban élő diákok számára, ahol a nyitottabb pályalehetőségek, mint a kisebb szigorú bemeneti követelmények és különféle ösztöndíjak, jelentős vonzerőt képviselnek.
Az oktatási szektor helyzete aggasztóan alakul: 2021-ben 5 953 üres álláshely volt, ez a szám 2022-re 6 948-ra, majd 2023-ra 7 350-re nőtt. Ez a tendencia egyértelműen a pedagógusi hiány fokozódását jelzi Magyarországon. A 2024-es tanév végén az iskolákban 1 409 tanár és 512 tanító hiányzott, ami súlyos problémát jelent. Ennek egyik kiváltó oka az új életpálya törvény bevezetése volt, amely következtében több mint kétezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett. Az üres álláshelyek száma azóta sem csökkent lényegesen, ami aggasztó előjel a szeptemberi tanévkezdés előtt.
A tanárhiány következtében sok iskola különféle ösztönzőkkel próbálja vonzóbbá tenni a pedagóguspályát. Néhány felsőoktatási intézmény havi 50-150 ezer forintos ösztöndíjjal és egyéb juttatásokkal igyekszik csábítani a tanárszakokra a jelentkezőket. Azonban a legmeghatározóbb ösztönző a kedvezményes ponthatár, amely lehetővé teszi, hogy azok, akik már megjelölték a képzést, szinte biztosan felvételt nyerjenek.
Az idei felsőoktatási felvételi statisztikái figyelemre méltó növekedést mutatnak az osztatlan tanárképzés iránti érdeklődésben. A legfrissebb adatok szerint 681 fővel több hallgató, összesen 2 265-en kezdik meg tanulmányaikat az őszi szemeszterben, összehasonlítva a tavalyi év adataival. A ponthatárok is kedvezően alakultak: több szakon, mint például a digitális kultúra-történelem, biológia-matematika vagy angol tanári képzés, a bejutáshoz szükséges pontszám 220 és 300 között mozgott. Néhány intézményben pedig még ennél is alacsonyabb pontszámokkal is lehetőség nyílt a felvételire, különösen a tanítói alapszak esetében. Ilyen körülmények között még a viszonylag gyenge érettségi eredményekkel rendelkező jelentkezők is eséllyel indulhattak a felvételi folyamatban.
Készítettünk néhány izgalmas előrejelzést a közeljövőre vonatkozóan. Ehhez figyelembe vettük az alábbi háttérinformációkat és környezeti tényezőket:
Ezeket az adatokat figyelembe véve, ha a következő években az idei trendeket követve körülbelül 500-600 fővel nő a tanárszakot választó hallgatók száma, akkor 2026-ra várhatóan 2 800-3 000 új hallgató kezdi meg tanulmányait. Ezen számok alapján 2031-re, ha feltételezzük, hogy a hallgatók fele sikeresen befejezi a képzést, körülbelül 1 400-1 500 frissen végzett tanár léphet be a közoktatás világába, amennyiben mindannyian elhelyezkednek az oktatási rendszerben.
Ami tehát az jelenti, hogy 2031-re a jelenlegi 7 011 üres álláshely legalább 5 511-re kell, hogy csökkenjen.
Ha optimisták vagyunk, a számok még kedvezőbbek lehetnek, hiszen a 2020-ban felvett hallgatók folyamatosan csatlakoznak a tanári pályához. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy sok olyan tanár van, aki már a nyugdíj előtt áll, vagy akár már nyugdíjasként is tanít. Velük kapcsolatban nehezen megjósolható, mikor hagyják el végleg az oktatási szférát. Ezen túlmenően, figyelembe kell vennünk a gyermeket vállaló pedagógusok helyzetét is, akik szintén befolyásolják az állományt. Ezek a tényezők rendkívül nehezen számszerűsíthetők, és sok "ha" körülmény is van, amelyek teljesülésére nem áll rendelkezésre biztosíték. Így hát kénytelenek vagyunk figyelemmel kísérni és értékelni a friss adatokat – amennyiben egyáltalán közlik őket és azok hitelesek – mert ezek segíthetnek a helyzet pontosabb megértésében.
A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a jelenlegi létszám legutóbb 2018-ban mutatott hasonló számokat, míg a legnagyobb visszaesés 2020-ra tehető, amikor csupán 1 695 fő nyert felvételt a tanárképzésre. Az utóbbi években a pedagógusbérek növekedése hozzájárult a pálya vonzerejének fokozódásához, és 2024-ben, valamint 2025-ben is számottevő fizetésemelésre számíthatunk. Ennek ellenére komoly nehézséget jelent, hogy a felvettek közül várhatóan csupán minden ötödik diák dönt a tanári pálya mellett, ami nem elegendő a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyettesítésére, különösen a természettudományos tantárgyak terén. Jelenleg fizikatanárból is már most nehézkesen található megfelelő szakember.
A tanító alapszak iránti érdeklődés idén is kiemelkedő volt, hiszen összesen 2 633 diák választotta ezt a szakot első helyen, a jelentkezések száma pedig elérte a 8 406-ot. Mindazonáltal a ponthatárok nem bizonyultak túl magasnak, egyetlen intézmény sem haladta meg a 300 pontot. A legmagasabb ponthatárt az ELTE TÓK állította fel, ahol 288 pontra volt szükség a felvételihez. Ezzel szemben a Gál Ferenc Egyetemre már 192 ponttal is be lehetett jutni állami ösztöndíjas nappali képzésre. Más felsőoktatási intézmények esetében a ponthatárok 196 és 286 pont között mozogtak, ami azt jelzi, hogy közepes érettségi eredménnyel is kedvező esélyekkel lehetett pályázni a szakra.
Az állami ösztöndíjas nappali tanító szakokon a ponthatárok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Például az AVKF esetében 238 pontra volt szükség a felvételhez, míg a KRE-n 251, a NYE-n pedig 286 pont volt a küszöb. A SZE-n 283 pontot kellett elérni. A legalacsonyabb bejutási pontszám a Gál Ferenc Egyetemen (192) és az ELTE BDPK-n (196) regisztrálható. Érdekes, hogy a levelező képzés keretein belül magasabb ponthatárok voltak, hiszen az AVKF-en 380 pontot kellett teljesíteni, ami jelentős részben a munkatapasztalatért járó pluszpontoknak köszönhető.
Az idei felvételi adatok azt mutatják, hogy a pedagógusképzésekre való bejutás sok esetben viszonylag alacsony pontszámmal is lehetséges volt, ami rövid távon növelte a felvett hallgatók számát. Ugyanakkor a lemorzsolódás és a pályára lépők alacsony aránya miatt hosszabb távon továbbra is komoly problémát jelenthet a pedagógushiány, különösen a természettudományos tantárgyak és a speciális szaktanárok esetében. Az alacsony ponthatárok és a béremelések mellett is kérdéses, hogy a most belépő generáció képes lesz-e érdemben enyhíteni a szakemberhiányt az oktatásban.
