Több prominens ügyvéd úgy látja, hogy feszültség alakult ki a Kúria és az ügyvédi kamara között, amelyet egyfajta háborúként is lehetne jellemezni.

A Magyar Ügyvédi Kamara 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nem volt jelen Varga Zs. András, a Kúria elnöke, holott a meghívó alapján köszöntőt is tervezett mondani. Az esemény pénteken zajlott a Parlament felsőházi termében.

Az eseményen számos rangos közjogi személyiség tiszteletét tette, közöttük Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, továbbá Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A meghívottak listáján szerepelt továbbá Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Varga Zs. András ugyanakkor távol maradt, maga helyett két helyettesét küldte el a rendezvényre, akik viszont nem szólaltak fel.

A távolmaradás mögött valószínűleg a két héttel ezelőtt zajlott Magyar Jogászgyűlés eseményei állnak. A Balatonalmádiban megrendezett találkozón Havasi Dezső éles kritikát fogalmazott meg a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának működésével kapcsolatban. Állítása szerint a tanács összetétele és működése komoly aggályokat vethet fel az objektivitás szempontjából, hiszen annak tagjait a Kúria elnöke jelöli ki, aki ráadásul maga is vezeti a testületet.

A 24.hu megkereste a Kúriát, hogy megtudja, a közelgő ünnepségen való távolmaradás vajon összefügg-e a korábban zajlott vitákkal. A bíróság sajtóosztálya válaszul felhívta a figyelmet Varga Zs. András írásos köszöntőjére, amelyet a Magyar Ügyvédség Ünnepe alkalmából juttatott el a kamarának. A köszöntőben, amely az ünnepi hangulat mellett a jogegységi eljárások fontosságát is hangsúlyozza, a bíróság elkötelezettségét fejezi ki a jogegység és a joggyakorlat egységesítése iránt.

A jogegység iránti elköteleződés kihívásokkal teli, sőt, nem mindig a legkellemesebb feladat. Mégis, ez egy olyan közös cél, amely mindannyiunk számára kötelező érvényű felelősség.

- fogalmazott a Kúria elnöke. Az üggyel kapcsolatban több ügyvéd is úgy véli, hogy a történtek egyfajta feszültségre utalnak a Kúria és az ügyvédi kamara között. "Úgy látszik, háború van a Kúria és az ügyvédi kamara között" - kommentálta az eseményeket az egyik vezető ügyvéd. A felek nyilvánosan nem konfrontálódtak, de a jelek szerint a jogásztársadalmat is megosztó vitáról van szó.

Ahogyan korábban említettük, a megállapodás, amelyet az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke kötött, nem csupán a fizetések emelését célozza meg, hanem fontos reformokat is tartalmaz. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó megállapodás részleteivel alaposan foglalkoztunk ebben a cikkben.

A megállapodást számos kritika érte. Ezzel kapcsolatban Varga Zs. András, a Kúria elnöke többek között úgy fogalmazott újévi köszöntőjében, hogy "más a helyzet azokkal - szerencsére kevesen vannak - akikről tudjuk, hogy nem félreértés miatt vagy pillanatnyi felindulásból, hanem szándékosan, tudva és akarva cselekedtek. Miután a nyilvánosságot telekürtölték valótlanságokkal, akár arra is hajlandóak voltak, hogy a valóságos utcán tegyék nevetségessé a bírói hivatást vagy közreműködtek abban, hogy egy magát bíróságnak tekintő formáció vezetőjeként intézményesen lépjenek ki a bírósági szerepből. Ártani próbáltak a Kúriának - bár ez nem volt valós veszély -, és még inkább ártani próbáltak - ez viszont valós veszéllyel járt - Magyarország bíróságaink. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is."

Az Országos Bírósági Hivatal, Senyei György elnök vezetésével, nemrégiben közleményt adott ki, amelyben a Kúria elnökének újévi üdvözletére reflektált. A hivatal hangsúlyozta:

A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy a bírák a jogszabályok keretein belül, azoknak megfelelő módon, szabadon kifejezhetik véleményüket a bíróságok működésével kapcsolatban. Ennek következtében bármilyen, még ha burkoltan is megfogalmazott, fenyegető intézkedés alkalmazása jogi értelemben korlátozásnak tekinthető.

Senyei György hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet előtt kibontakozó átalakulások mindenkinek, aki részt vesz a rendszerben, elengedhetetlenül megkövetelik a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködést. Ennek célja a közbizalom megőrzése és a zökkenőmentes működés biztosítása.