Törökország kiemelkedő nyertessé válhat Aszad rezsimjének összeomlása esetén, amennyiben Szíria politikai helyzete megváltozik.
Bassár el-Aszad rezsimjének összeomlásával Törökország geopolitikai befolyása jelentős mértékben megerősödött a Közel-Keleten. Ankara hosszú évek óta támogatta az Aszad-ellenes erőket, és most kulcsszereplővé vált a szíriai politikai átmenet formálásában. De vajon milyen következményekkel jár mindez a menekültválságra, amely már az európai politikát is érinti? Képes lesz-e Törökország kezelni a határokon átnyúló kurd kérdést? És hogyan alakulhat Recep Tayyip Erdoğan kapcsolata a többi regionális hatalommal? Ezeket a kérdéseket egy Törökország-specialistával járjuk körbe.
Törökország "barátságtalan hatalomátvételt" hajtott végre Szíriában, ők állnak Aszad volt szíriai diktátor megbuktatása mögött - jelentette ki Donald Trump decemberben, majd hozzátette, Törökország kezében van a kulcs Szíriához.
A második ciklusát azóta nagy lendülettel megkezdő amerikai elnök szavait annyiban mindenképp érdemes árnyalni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem Törökország kezdeményezte a támadást, még ha valóban örültek is a végkimenetelnek. Bármilyen szerepet is játszott azonban Törökország a hatalomváltásban, egy dolog biztos: az ország befolyása most jelentősen megnőtt Szíriában és a tágabb közel-keleti térségben.
A törökök számára Szíria jelentősége a térképen is nyilvánvalóvá válik. A két ország között 910 kilométeres szárazföldi határ terül el, amely az elmúlt másfél évtized során, a szíriai polgárháború következtében, több millió menekült számára nyújtott menedéket. Törökország abban reménykedik, hogy sokan visszatérhetnek egy biztonságos és stabil környezetbe, ezzel segítve a térség helyreállítását és a két ország közötti kapcsolatok erősítését.
Törökország célja, hogy meggátolja a kurd autonómia kialakulását Szíria északi területein, mivel ezt a saját nemzetbiztonságát fenyegető tényezőnek tartja, különösen a törökországi kurdok önállósodási törekvéseivel összefüggésben. Ankara abban bízik, hogy egy olyan vezetés révén, amely jobban megfelel saját érdekeinek, most lehetősége nyílik a helyzet kedvezőbb irányba terelésére.
A régió hatalmi viszonyainak átalakulása tovább növeli Törökország befolyását, mivel a korábbi szír rezsim meghatározó támogatóiként működő Oroszország és Irán elvesztették a térségbeli szövetségeseiket, ami egyben a hatalmuk gyengüléséhez is vezetett.
Az Aszad-rezsim összeomlása a Közel-Keleten kétségkívül Törökország felé tereli a hatalmi egyensúlyt.
A folyamatok lényegét Szerencsés László, Törökország-szakértő, a Stockholmi Egyetem Török Tanulmányok Központjának kutatója foglalta össze a 24.hu számára. A beszélgetés során az aktuális kérdésekről és a megválaszolatlan bizonytalanságokról is esett szó.
