A magyar demográfiai folyamatokban eddig soha nem látott történelmi csúcsok dőltek meg.

Különleges év volt 2024 demográfiai szempontból. A népesség természetes fogyása a kirívóan alacsony születésszám miatt nagyon nagy volt, és mivel ezt az eddig látott legkisebb mértékben ellensúlyozták a vándorlási folyamatok, ezért Magyarország népessége látványosan csökkent.

Minden év elején egyre több hír érkezik Magyarország népességének alakulásáról. E hírek alapját a születések és halálozások egyenlege képezi. Amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi a decemberi, valamint az egész évre vonatkozó népmozgalmi jelentését, akkor válik világossá, hogy mekkora a természetes fogyás mértéke. Például tavaly, az előzetes adatok alapján, 127 500 halálozás és 77 500 születés történt, ami összesen 50 ezer fő természetes csökkenést eredményezett.

Egyedülálló mértékű természetes népességcsökkenést tapasztaltunk az ország történetében, amelyet csak a koronavírus-járvány legkritikusabb szakaszában, 2021-ben regisztráltunk.

Jóval kevesebb figyelem vetül arra, hogy miként változtatja meg a hazai népességszámot a migráció. Ennek oka, hogy ezek a számok később állnak rendelkezésre, és nincs róluk hivatalos nagy KSH-jelentés. Pedig a demográfiai folyamatok szempontjából nagyon fontos tényezőről van szó: az elmúlt 30 év tapasztalata alapján jelentős fékező szerepe van a népességcsökkenésben, mivel az ország migrációs egyenlege pozitív. Már csak ezért is érdemes a statisztikai hivatal vándorlási adatait szemügyre venni.

2024-ben új rekordot döntött a magyarok be- és kivándorlása, hiszen a kivándorlók száma már meghaladta a 41 ezer főt, míg a bevándorlóké 39 ezerre rúgott. Ez a tendencia azt eredményezte, hogy az ország lakossága körülbelül 2000 fővel csökkent. Bár ez a különbség nem tűnik jelentősnek, fontos hangsúlyozni, hogy míg 2016 és 2022 között a migrációs egyenleg fokozatosan növekedett, az elmúlt két évben már negatív irányt vett. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a bevándorló magyarok körülbelül egynegyede "külföldön született bevándorló", akik főként a közeli országokból érkeznek, és sokan közülük magyar nemzetiségű, kettős állampolgársággal rendelkeznek. Ez alapján a Magyarországon élő magyar állampolgárok esetében a migrációs mérleg egyértelműen erősebb nettó kivándorlást jelez.

Tavaly a külföldi állampolgárok be- és kivándorlásának egyenlege a megszokottnál kisebb lett. Csak a Covid-járvány lezárásokkal terhelt éveiben (2021-2022) volt kisebb a nettó bevándorlás. Az előzetes adatok szerint 2024-ben 6300-zal többen költöztek az országba, mint ahányan elhagyták.

A számok értelmezését nehezíti, hogy a Magyarországon élő külföldiek teljes létszámának éves változása gyengén kapcsolódik a ki- és bevándorlás egyenlegéhez. Valószínűleg a statisztikai pontatlanságok játszanak szerepet ebben a jelenségben. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok száma most először lépte át a negyedmilliós küszöböt, ami azt jelenti, hogy az itt élő emberek 2,6%-a külföldi származású.

Ahogy azt korábban láthattuk, a magyar és a külföldi polgárok migrációjából eredő népességnövekedés történelmileg alacsony szinten áll (a magyar esetében kifejezetten negatív tendenciát mutat), így nem meglepő, hogy a két csoport együttes változása is minimális. Valójában a magyar és külföldi állampolgárok vándorlásából származó népességnövekedés mindössze 4 ezer főt tesz ki, ami a statisztikai hibahatáron belüli ingadozásnak számít. Érdekes megjegyezni, hogy 2019-ben és 2022-ben a migráció által generált népességnövekedés meghaladta a 35 ezret.

Tehát tavaly a migrációs egyenleg nem enyhítette a jelentős természetes népességcsökkenést, amely a halálozások és a születések közötti különbségből adódik.

Az eddig elmondottak alapján érthető, hogy tavaly érdemben kevesebben lettünk az országban. Az 50 ezer fős természetes fogyás és a 4 ezer fős nettó vándorlási egyenleg eredményeképp Magyarország népessége 46 ezer fővel fogyott, és már jóval 9,6 millió fő alatt van.