A Pozsony és Kassa közötti új légi járat létrejöttének hátterében olyan okok rejlenek, amelyek egészen Trianonig nyúlnak vissza. Ez a fejlesztés nem csupán egy újabb közlekedési lehetőséget kínál, hanem a két város közötti történelmi és kulturális kapcsol

Elindult péntek reggel a Wizz Air Pozsony-Kassa járata, amelyet a szlovák állam támogat. A közlekedési tárca pályázat útján választotta ki a nagyjából 400 kilométerre fekvő városokat összekötő légitársaságot. A járat a hét minden napján közlekedik majd, a legolcsóbb egy útra szóló jegyek ára 20 euró körüli, az összeköttetést egy 239 férőhelyes Airbus A321-es repülőgép biztosítja.

Előzmények: 2019-ig a cseh ČSA légitársaság Prága-Kassa járata egy pozsonyi megálló beiktatásával szállította az utasokat Szlovákia két legnagyobb városa között, de ez nem bizonyult költséghatékonynak. A szlovák vasúttársaság egy éve szüntette meg a Pozsony és Kassa között járó InterCity járatokat, amelyek 4 óra 45 perc alatt tették meg ezt a távot.

* A politikai és a domborzati körülmények nem kedveztek a következetes közúti és vasúti fejlesztéseknek. Szlovákia területén az elmúlt 150 évben több különböző államalakulat eltérő koncepciók mentén alakította ki a közlekedési hálózatot, az 1993-as függetlenség óta pedig a projekteket a terepviszonyok mellett politikai, jogi és korrupciós viták is hátráltatják.

* A Pozsonytól az ukrán határig tartó D1-es autópálya megépítése 1972-ben kezdődött, a szlovák főváros és Kassa közötti szakasz átadása még várat magára. A legnehezebb, alagutakkal tűzdelt, Nagyturány és Gombás közötti építkezés tendere tavaly nyáron indult, a sztráda elkészültét 2030-ra reméli a kormány (a repülőjárat kormányzati támogatása 2028-ig tart).

Miért is olyan lényeges ez a téma? A légi közlekedés prioritásának adása a vasúti fejlesztésekkel szemben komoly környezetvédelmi kérdéseket vet fel. Emellett felmerül a kérdés, hogy vajon valóban sikerül-e csökkenteni a két város közötti utazási időt. Bár a repülőút csupán 50 percet vesz igénybe, a biztonsági ellenőrzések és a városközpontok valamint a repülőterek közötti távolság jelentősen megnöveli az utazás összesített időtartamát.

Tágabb kontextus: van példa hasonlóan rövid repülőjáratokra szerte Európában, ám azok gyakran olyan tenger által elválasztott településpárokat kötnek össze, mint Helsinki és Tallinn, de az Austrian Airlines például Bécs és Graz között ajánl akár napi három járatot, jellemzően 100-200 eurós jegyár mellett. (Igaz, ez inkább a bécsi átszállást szolgálhatja hosszú távú járatokra.)

* Magyarországon 1969-ig közlekedtek belföldi repülőjáratok, amelyek fenntartása veszteséges volt.

Az Egyesült Királyságban gyakran tapasztalható, hogy a belföldi repülőutak ára alacsonyabb, mint a vonatjegyeké, még akkor is, ha a vasúti közlekedés környezetbarátabb megoldásnak számít, ráadásul az állam is működteti, mint közszolgáltatást. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a poggyászdíjak és a helyfoglalási költségek figyelembevételével ez az árkülönbség könnyen eltűnhet.

Alulnézet: a Wizz Air bécsi bázisát bezárja jövőre, és helyette Pozsonyban nyit újat, továbbá már idén ősszel leállította az Egyesült Arab Emírségekben működő vegyesvállalatát. A vállalat Közép- és Kelet-Európára és az alacsonyabb költségű repülőterekre helyezi a fókuszt, miközben immáron a 250. repülőgéppel készül bővíteni a flottáját.