Tudtad, hogy Hevesben a leghűségesebb nép örökösei élnek közöttünk? Érdemes felfedezni a múltjukat és hagyományaikat!
Látogatást tettünk Hancsárik Zsolt, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökének irodájában. A találkozó során számos érdekes információt hallottunk a ruszin közösségről, és rámutattunk arra, hogy még mindig sok tévhit övezi őket. Zsolt elnök elkötelezett abban, hogy közelebb hozza a ruszin kultúrát és hagyományokat a szélesebb közönséghez, hiszen célja, hogy minél többen megismerjék ezt a gazdag örökséggel rendelkező nemzetiséget.
A ruszin nemzetiségű honfitársaink száma meglehetősen csekély a környezetünkben, és sokan közülünk nem igazán ismerik őket. Pedig Heves vármegyében kisebb közösségekben élnek, akiknek kultúrája és hagyományai gazdagítják a helyi sokszínűséget. Hancsárik Zsolttal, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökével folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy gyakran találkozik azzal a kérdéssel, miszerint a ruszinok az oroszok, vagy „ruszkik”? Mások pedig ukránoknak vélik őket, holott egyik címke sem helytálló – emelte ki az elnök, hangsúlyozva a ruszin identitás fontosságát és azt, hogy érdemes lenne jobban megismernünk ezt a különleges közösséget.
A magyar elnevezés, mellyel a ruszinokat illetjük – vagy a kissé régies magyarorosz kifejezés –, hivatalosan rutének néven is ismert. E népcsoport eredete legalább annyi rejtélyt tartogat, mint a magyaroké. A hivatalos történelmi narratívák mellett felmerülhet az a lehetőség is, hogy a mai Svédország területéről indultak dél felé, majd hosszabb ideig Litvániában tartózkodtak, mielőtt megérkeztek az északkeleti Kárpátok vidékére. A ruszin közösség négy fő nemzetségből áll: a lemkókból, bojkókból, dolisnyánokból és huculokból. A globális ruszin népesség körülbelül egymillió főre tehető, ám a pontos szám megállapítása rendkívül nehéz. Ennek oka, hogy a ruszinok több országban élnek szétszórtan; a legfőbb régiók közé tartozik Ukrajna és Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia és Románia, de jelentős közösségek találhatók Szerbiában is. Ráadásul sok esetben nem egyértelmű, ki számít valódi ruszinak, és ki vallja magát annak. A ruszin közösség legnagyobb problémája az évszázadok során az volt, hogy a mai Ukrajna területén nem tartozott az ukránokhoz, a nyelvük miatt pedig a magyarokhoz sem, a lengyelek pedig szintén nem tekintették őket lengyelnek. Ez a szétszórtság és töredezettség nem segítette elő az identitásuk megerősödését, így nem alakult ki legalább egy autonóm közösség sem. Pedig ez a ruszinok évszázados vágya – fejtette ki Hancsárik Zsolt.
Hazánkban több mint 3400 ember azonosítja magát ruszin nemzetiségűként.
Az elnök bejelentette, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Magyarországon több mint 3400 ember azonosította magát ruszinként. Ezen közösség legnagyobb része Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén található, különösen Múcsony és Komlóska környékén, valamint Miskolc városában. Emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is jelentős számú ruszin él.
Heves vármegyében a ruszin közösség lélekszámának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudomásom szerint településenként 3-4 ruszin él Gyöngyöshalászon, Gyöngyössolymoson, Horton, Atkáron és Karácsondon, és valószínű, hogy kisebb falvakban is találkozhatunk velük. A jelenlegi jogszabályok miatt azonban, hiába vallják magukat ruszinnak, nem tudnak csatlakozni a Gyöngyösi Ruszin Önkormányzathoz, mivel más településeken élnek. Egerben is működik ruszin önkormányzat, így az Eger környéki településeken is valószínű, hogy élnek ruszinok, de ők sem tartoznak az egri közösséghez. Emiatt sok ruszin nem foglalkozik a származásával; ismerek olyan személyt is, aki tudja, hogy apai ágon ruszin gyökerei vannak, de nem érzi fontosnak, hogy ezzel foglalkozzon. Az identitás elvesztése nem meglepő, hiszen 300 év hosszú idő ahhoz, hogy sokakban eltűnjön a hagyományok iránti érzék. Én magam apai ágon ruszin vagyok, és a hagyományaink megőrzése érdekében tevékenykedem a nemzetiségi önkormányzat élén. Az egri ruszin önkormányzatnak körülbelül 70-80 tagja van, míg Gyöngyösön körülbelül 50-en képviseljük a közösséget. Budapesten egy kerületben 170 ruszin él, de a fővárostól nyugatra már nem jellemző a ruszin közösségek jelenléte - részletezte Hancsárik Zsolt.
