Ursula von der Leyen bejelentette az ukrán kereskedelmi megállapodást, amely új lehetőségeket teremt a két fél számára.

Az Európai Bizottság új kereskedelmi megállapodást lengetett be Ukrajnával, amely a háború utáni ideiglenes keretrendszert egy hosszú távú, de visszafogottabb konstrukcióval váltja fel. Az ukránok hónapokig kérték, hogy érdemben tárgyaljanak velük arról, hogyan képzeli el az EU a távlatosabb együttműködést, de politikai okokból ezt idáig késleltették.

Az Ukrajnán kívül Moldovát és Grúziát tartalmazó Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térségre (DCFTA) vonatkozó egyezmény frissítésével alapozzák meg az ukránokkal folytatott kereskedelem jövőjét, írja az Euronews.

Az év első felében Ukrajna folyamatosan kérte az Európai Uniót, hogy adjon világos iránymutatást arról, milyen feltételekre számíthatnak a jövőben. Az ukrán gabonaimport azonban a lengyel gazdák számára egyre kényesebb kérdéssé vált, ezért úgy döntöttek, hogy a májusi eseményekig inkább elkerülik a konkrét tárgyalásokat, még elméleti szinten is.

Másfél hónappal, valamint egy intenzív hétvégi megbeszélés után Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke bejelentette az ukrán kereskedelmi paktumot. Ennek a megállapodásnak talán a leglényegesebb aspektusa, hogy

Ukrajna vállalja a mezőgazdasági termékekre, az állatjólétre és növényvédőszerekre vonatkozó EU-s standardok 2028-as elérését.

A 2022-es orosz invázió óta Ukrajna gazdasági helyzete érdekében egy ideiglenes keretrendszer lépett életbe, amely vámmentességet biztosított az ország mezőgazdasági termékeinek. E lépés célja az volt, hogy csökkentse a gazdasági nyomást, amely az ukrán népet érte. Az olcsó, sok esetben pedig az uniós minőségi normáknak nem megfelelő termékek beáramlása viszont több uniós tagállamban, így Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon is megnehezítette a helyi gazdák helyzetét.

Ennek enyhítésére az EU már korábban kvótákat vezetett be, de ezeket most úgy módosítanák, hogy azok tartósan is fenntarthatóak és előnyösek legyenek mindkét fél számára. A tervezet elfogadásához természetesen a tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban jóváhagyására is szükség lesz.

Az új javaslat részletei még nem teljesen világosak, de egyértelmű, hogy jelentősen szigorúbb kereskedelmi feltételeket kívánnak bevezetni Ukrajna számára, mint amilyenek a június elején lejáró vámmentesség keretein belül érvényesek voltak. Christophe Hansen mezőgazdasági biztos hangsúlyozta, hogy a cél az volt, hogy...

Biztosítsák, hogy Ukrajna uniós kereskedelme megfelelő támogatásban részesüljön, miközben figyelembe veszik az EU mezőgazdasági szektorainak érzékeny helyzetét.

A 2028-as kötelezettségvállalások mellett a megállapodás részeként több védelmi mechanizmus is létrejönne, amelyek célja az EU belső piacának védelme a beérkező import mennyiségével és árazásával szemben. Az érzékeny termékek, mint például a tojás, cukor és búza esetében a kvóták növelésére kerülne sor, azonban ezek a mennyiségek a történelmileg fennálló kereskedelmi volumenek alatt maradnának. Ezzel szemben a kevésbé érzékeny termékek kvótáit rugalmasabban kezelhetnék, lehetőséget adva a nagyobb importra is.

Ezen túlmenően, bizonyos tejtermékek, gomba és szőlőlé esetében nem lenne érvényben mennyiségi korlátozás. Cserébe Ukrajna jelentős mértékben megnövelné az EU-ból származó sertéshús, baromfi és cukor importkvótáit, miközben csökkentené vagy akár teljesen eltörölné a vámokat néhány további, még nem nyilvánosságra hozott termék esetében.

A megállapodás technikai aspektusainak kidolgozása mellett a következő lépésben a Bizottság bemutatja a tervezetet a nemzetállamok és az Európai Parlament képviselői előtt. A várakozások szerint a javaslat aligha fog komoly ellenállásba ütközni.

Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos szerint bizakodó a tagállamok támogatásában és azzal kapcsolatban is, hogy az egyezmény kiváló alapja lehet Ukrajna majdani csatlakozásának. Szerinte megvalósulása "szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot" hoz a két fél közti kereskedelmi kapcsolatokban.