Valami megváltozott a bolti árak világában, és ennek hátterében a szélsőséges időjárás áll.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint az éves infláció májusban 4,4 százalékról júniusra 4,6 százalékra emelkedett. Az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek májushoz képest, ami az élelmiszerárakat is érintette. A gazdasági minisztérium megjegyezte, hogy az árréscsökkentések kedvezően hatnak a hideg élelmiszerek árára, ugyanakkor a szélsőséges időjárás következtében a gyümölcsök ára emelkedett, ami az összképben is érezhető.

A Varga Mihály irányítása alatt álló jegybank legutóbbi inflációs jelentésében kifejtette, hogy míg az idei év első hónapjaiban az árak növekedése némileg csökkent, az év hátralévő időszakában a fogyasztói árak valószínűleg továbbra is a jegybank által megengedett toleranciasáv fölött fognak alakulni.

A jegybank elemzésének megállapításai szerint a globális bizonytalanságok, a hazai gazdasági tendenciák és az árkorlátozások együttes hatása formálja a magyar inflációs környezetet. A szakértők úgy látják, hogy az elkövetkező időszakban jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk.

Ezt látszik igazolni a legfrissebb, júniusra vonatkozó inflációs tájékoztató is, amit a KSH tett közzé kedden.

- derült ki a dokumentumból. Havi alapon pedig 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A kormányzati élelmiszerárrés-szabályozás következtében a hideg élelmiszerek ára márciustól kezdve átlagosan 20%-kal mérséklődött. Ugyanakkor a szezonális termékek, különösen a gyümölcsök, jelentős áremelkedése már ismét felfelé hajtja az inflációt. Ezt a megállapítást három szakértő osztotta meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Portfolio oldalain július elején.

- figyelmeztettek. A gyümölcsök árának emelkedése várhatóan a nyári hónapokban fog megjelenni, ami hatással lesz az élelmiszerinflációra és a teljes inflációs mutatókra is.

A tavaszi kedvező áralakulás után május hónapban újra felerősödött a hideg élelmiszerek inflációja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint éves szinten 4,5 százalékos drágulás történt, míg havi szinten az átlagos árak 0,6 százalékkal emelkedtek. A májusi áremelkedés fő okaként a szezonális élelmiszerek, különösen a gyümölcsök, jelentős drágulása emelhető ki, amit az online Árfigyelő adatai is megerősítenek. A szakértők emellett a júniusi adatokkal kapcsolatos részleteket is megosztottak.

Az Árfigyelő júniusi adatai szerint a szabályozott termékek ára 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem szabályozott élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak.

Utóbbi növekedést elsősorban a szezonális gyümölcsök okozták: a citrom, az alma, a körte és a narancs ára 4-9 százalék közötti mértékben emelkedett. Ezek a gyümölcsök a KSH szerinti friss gyümölcs termékkör közel felét teszik ki, így drágulásuk a nyári hónapokban várhatóan az élelmiszer- és a teljes inflációban is megjelenik.

A gyümölcsárak idei emelkedése nem egy hirtelen jövő jelenség: a statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint március és április között 4,4%-os, április és május között pedig újabb 3,5%-os havi áremelkedés volt megfigyelhető a friss hazai és déligyümölcsök terén. Az online Árfigyelő júniusi statisztikái azt mutatják, hogy ez a növekedés továbbra is kitart, ami a szezonális termékek piacán tartós kínálati feszültségeket jelez.

Az élelmiszerek költségei 6,2%-kal emelkedtek (ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk bele, akkor ez az érték 4,9% ). Ezen belül pedig:

A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2 százalékkal mérséklődött.

Az átlagos háztartási energiaárak 8,6%-kal nőttek, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóknak többet kellett költeniük. Ezen belül a vezetékes gáz esetében a drágulás mértéke 18,4%-ot ért el, míg a palackos gáz ára 5,8%-kal emelkedett. A szeszes italok és dohánytermékek ára is emelkedett, összesen 6,3%-kal, belülük a dohánytermékek ára 7%-os növekedést mutatott.

A szolgáltatások ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakbér 9,4, míg az üdülési szolgáltatások 7,8 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,6 százalékkal emelkedett, ebből az ékszerek 23,8, a szobabútorok 4,6, az új személygépkocsik 3,7, a használt személygépkocsik pedig 1 százalékkal kerültek többe. Érdekes módon a járműüzemanyagok ára 1 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek és gyógyáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett.