Valóban megtörtént-e, hogy Trump padlót mosott Ursulával?
A magyar közélet újabban a provokatív kifejezések terén bővelkedik, és egyre inkább elterjedt a "ki-kivel mosta fel a padlót" vagy "ki-kit alázott ronggyá" típusú retorika. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter különösen élvezi ezt a divatos stílust, holott a diplomáciai pozíciója megkívánná a higgadtabb, árnyaltabb kommunikációt. Legutóbb a Harcosok Klubja műsorában nem mulasztotta el, hogy hangsúlyozza: "az Európai Bizottság elnökével kétszer mosták fel a padlót." Ezzel a kijelentésével ismét reflektorfénybe került, hiszen a politikai diskurzusban a határozott, néha provokatív megfogalmazások manapság különösen népszerűek.
Abban a furcsa és mélyen szomorú helyzetben vagyunk, hogy a kormány számára Ursula von der Leyen lett a főellenség. Ez egyrészt különös, hiszen a Fidesz is támogatta az első választásán, másrészt pedig azt mutatja, mennyire leértékelik a saját szavazóikat a kormánypártok vezetői. Ursula von der Leyen csupán egy végrehajtó hatalom irányítója, aki mögött a mindenkori német kancellár és francia elnök áll, esetleg más uniós vezetők, mint az olasz vagy a lengyel kormányfő. Ő az, aki a döntések előkészítésével foglalkozik, és amikor megkapja a szükséges zöld lámpát, végrehajtja azokat. A magyar kormány viselkedése Ursula von der Leyennel olyan, mint amikor egy gyerek dühében a macskába rúg, miután apjától megütötték. A német kancellárról és a francia elnökről való rossz véleményalkotás ugyanis egyenlő lenne egy hadüzenettel, ami szégyent hozna a Bagarja kormány imázsára. Ez a feszültség és ellentmondás az uniós politikai játszmákban furcsa képet fest a kormányzati kommunikációról és a belpolitikai viszonyokról.
Marad tehát Ursula, akivel Szijjártó szerint felmosta a padlót az amerikai elnök a vámmegállapodással. Abba a logikai bukfencbe most ne menjünk bele, hogy miért keveri össze Szijjártó folyamatosan a bűnöst az áldozattal, ez neki kulturálisan egyszerűen nem megy másképp. Az oroszok kezdte vérontásért és megszállásért az ukránok a felelősök, Trump vámjaiért pedig Ursula. Ez Szijjártó szerint ilyen egyszerű és kész.
Az EU és az USA vámmegállapodásától épeszű ember nem várhatja és nem is várta, hogy abból majd Európa jön ki jobban. Trump azért indította el a XXI. század legnagyobb kereskedelmi háborúját, mert jobb pozícióba akarta hozni az Egyesült Államokat, így soha nem írt volna olyasmit alá, ami legalább részben nem teljesíti ezt az elvárást. A kérdés tehát az volt, hogy létezik-e egyáltalán olyan kompromisszum, ami mindkét fél számára elfogadható? A felmosós demagógián túl akkor itt érdemes megnézni a számokat.
