Alvásunk válságos állapotban van, és ez nem csupán a mi kényelmünket veszélyezteti.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az utóbbi években tapasztalt romló alvásstatisztikák 2025-re arra a pontra jutottak, ahol a megfelelő pihenés, regenerálódás és az alvás minősége nem csupán egyéni jólét kérdése, hanem a cégek hatékonyságára, jövedelmezőségére és versenyképességére is alapvető hatással van.

Amennyiben a fő alvási mutatóinkat elemezzük, arra a megállapításra jutunk, hogy:

Hogyan jutottunk el idáig? Az évről évre folyamatosan romló alvásstatisztikákat az elmúlt időszak kihívásai - a COVID-járvány, a háború és az infláció mentális terhei - tovább súlyosbították. Egyre többen küzdenek az éjszakai agyalással, elalvási nehézségekkel vagy gyakori éjszakai ébredésekkel, ami megszakítja az alvásukat. A stressz már nemcsak nappal van jelen, hanem jelentősen rontja éjszakai pihenésünket is.

A stressz szintje évről évre folyamatosan emelkedik, és mára már napi 13 és fél órát is elérhet Magyarországon, míg tíz évvel ezelőtt ez a szám csupán 12 óra volt. Az idegrendszerünk ugyan képes bizonyos mértékig alkalmazkodni a stresszhez, de ez a terhelés már a még elfogadhatónak tartott határvonalat súrolja. Kutatások rámutattak, hogy ha a stressz szintje tartósan ezen a magas szinten marad, a szervezet képtelenné válik a hatékony alkalmazkodásra. Eleinte koncentrációs nehézségek és döntéshozatali problémák léphetnek fel, később pedig krónikus fáradtság és kimerültség jelentkezhet. Ebből egy ördögi kör alakul ki: a növekvő idegrendszeri terhelés mellett a pihenés minősége folyamatosan romlik. Ez visszahat az éjszakai alvásunkra is, ami miatt gyakran érezzük magunkat kimerültnek és kialvatlannak.

A nappali kihívások, amelyeket nem kezelünk, éjjel csendesen ólálkodnak, és olyan formában bukkannak fel, amire talán észre sem vesszük.

a napi fel nem dolgozott stressz miatt sokan panaszkodnak elalvási vagy átalvási nehézségekre, 'agyalásra" éjszaka, és ez nem csak az alvásidő rovására megy: rontja az alvásunk hatékonyságát is, alszunk ugyan, de jellemzően: stresszelünk - anélkül, hogy erről bármilyen tudomásunk lenne.

Nem csak a telefonunkat kellene éjszakára töltőre tenni: a növekvő napi stressz ellensúlyozására szükség lenne a jó minőségű alvásra, az elmúlt évben mégis folyamatosan emelkedik azok aránya, akinek a napközbeni megterhelés és a megfelelő regeneráció hiánya jelentősen rontja éjszakai pihenésük minőségét.

Ez a helyzet komoly gondot jelent, mivel a következő napra való felkészülésünk szorosan összefonódik az előző este regeneráló alvásával. Az alvásproblémák nem csupán fizikai kimerültséget idéznek elő, hanem szellemi teljesítményünket is drámaian csökkentik. Ilyenkor a memória működése romlik, ami megnehezíti a tanulási folyamatokat, és a koncentrációs képességünk is csökken, ami különféle kihívásokat jelenthet a munkavégzés során. Továbbá, a reakcióidőnk lelassulása különösen a közlekedésben lehet kockázatos, és érzelmileg is instabillá, ingerlékenyebbé válhatunk, ami a mindennapi interakcióinkat is megnehezíti.

Az alváshiány nem csupán a mindennapi teljesítményünkre van hatással, hanem egészségünkre is komoly veszélyt jelent. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis kutatása szerint a magyar lakosság 29%-a szenved jelentős alvászavaroktól és gyakori éjszakai felébredésektől. Ez a helyzet hosszú távon súlyos egészségügyi kockázatokhoz vezethet, amelyek figyelmet igényelnek.

A magas betegszabadság és táppénz mögött sok esetben a gyenge regenerációval összefüggő betegségek húzódnak meg, amelyek megfelelő alvási szokások kialakításával megelőzhetők lennének. Ha tudatosan figyelünk az alvásunkra, nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

A Fusion Vital testszenzoros alvásmérései szerint a munkavállalók átlagosan 35%-ának gyenge az éjszakai alvásminősége. Ráadásul nemcsak az éjszakai pihenés nem kielégítő, hanem a napközbeni hajtás sem nyújt lehetőséget a feltöltődésre: a dolgozók kétharmada munkaidő alatt semmilyen regenerációt nem tapasztal, és 40%-uk még a szabadidejében sem érzi magát igazán kipihentnek. Ez azt jelenti, hogy sem a hétvégék, sem a szabadságok nem tudják érdemben támogatni a mindennapi regenerációt.

A kipihentség nem csupán egyéni egészségi problémát jelent; hatása messze túlmutat a személyes szinten, és komoly következményekkel jár a munkahelyi teljesítményre, a vállalati hatékonyságra és a gazdaság általános működésére. A fokozott stressz nemcsak hogy csökkenti a produktivitást, hanem sok esetben arra sarkall bennünket, hogy még intenzívebben dolgozzunk. Ennek a sűrűsödő munkahelyi nyomásnak az ára a kevesebb alvás, ami tovább emeli a stressz szintet, és így egy ördögi körbe kerülünk, amely rontja a hatékonyságunkat. A presenteeism jelensége mögött nem csupán motivációs problémák húzódnak meg; sokszor az energiánk is kimerült, ami megnehezíti a munkavégzést.

Ha fáradtan ülünk a kormány mögé, az ugyanolyan kockázatos, mint ittas vezetni: 17 óra folyamatos ébrenlét már egyenértékű a 0,5 ezrelékes véralkoholszinttel, míg 24 óra ébrenlét hatása szinte megegyezik az 1 ezrelékes szinttel. Megdöbbentő, hogy az elalvásos balesetek száma évről évre emelkedik, és a statisztikák gyakran alábecsülik a valóságot, mivel sokan szégyellik bevallani, hogy a baleset hátterében a fáradtság vagy az elalvás állt.

Hasonlóan a kialvatlansághoz, amely autóvezetés közben is komoly kockázatokat jelent, a vállalatok vezetői számára az alváshiány szintén súlyos következményekkel járhat. A folyamatos stressz és a folyamatos döntési nyomás, amely a komplex és nagy hatású döntésekből ered, még a legfelkészültebb cégvezetők számára is komoly kihívást jelent. Képzeljük csak el, milyen helyzetben vannak azok, akik évek óta alváshiányban szenvednek, gyakran anélkül, hogy tudatában lennének annak, mennyire vékony jégen egyensúlyoznak az egészségük terén. Ha rendszeresen lenne lehetőségük a megfelelő szintű kognitív regenerációra, valószínűleg sokkal megalapozottabb és hatékonyabb döntéseket hoznának a mindennapi üzleti életben.

Egyre többen keresnek hatékony megoldásokat az alvásproblémáikra, hiszen a lakosság negyede már valamilyen alvásfigyelő eszközt használ. Az applikációk és okosórák hasznosak lehetnek, de önmagukban nem oldják meg a problémát. A matrac cseréje vagy a különféle altatók, kiegészítők kontrollálatlan használata sem fogja tartósan javítani az alvás minőségét, ha nem figyelünk oda az életmódunkra, a stressz kezelésére, valamint a pihenés és regeneráció fontosságára. Az alvás javítása érdekében érdemes mélyebbre ásni, és átgondolni, hogyan élünk, mit eszünk, és hogyan kezeljük a mindennapi feszültségeket.

Ezt pedig az egyén nem tudja megtenni a munkáltató támogatása, a vállalat pedig a munkavállaló együttműködése nélkül. A beosztott ugyanis a munkahelyi stressz nyomását és a szünet nélküli folyamatos munkavégzés káros hatásait nem tudja érdemben javítani a munkaidőn kívüli időszakban, a vezetők pedig nem tudnak kívülről ráhatni arra, hogy a munkatárs időben és megfelelően aludjon az otthonában.

Napjainkban egyre inkább "bekapcsolt" üzemmódban élünk, ahol a munka és a magánélet határai egyre inkább elmosódnak, különösen a COVID-járvány és az otthoni, illetve hibrid munkavégzés új formáinak megjelenésével. Ezért elengedhetetlen, hogy mind az egyéni életvitelünk, mind a munkaszervezés terén olyan változtatásokat támogassunk, amelyek segítenek fenntartható egyensúlyt kialakítani.

Egyre több vezető, és munkáltató ismeri fel, hogy a helyzet súlyossága és a közösen alkalmazott változtatások eredményessége érdekében szükséges és érdemes is cselekedni. Van már Alvásbarát munkahely is, és több olyan gyakorlatban is kipróbált, eredményes munkahelyi program, módszer közül lehet választani, amik érdemben segítenek, fejlesztik a munkavállalók, vezetők regenerációját:

A regeneráció és az alvás optimalizálása nemcsak egészségi szempontból fontos, hanem üzleti szempontból is rendkívül kifizetődő befektetés. Gondosan kidolgozott programok révén bizonyítottan 15-45%-kal javítható az alvás minősége, miközben a napi stressz szintje is jelentősen csökkenthető. Ezáltal nemcsak a munkavállalók közérzete javul, hanem a vállalat teljesítménye is növekedhet.

A megfelelően pihent munkatárs jelentősen növeli a hatékonyságot, hiszen képes átgondoltabb döntéseket hozni, valamint kreatív és innovatív megoldásokat kidolgozni. Emellett csökkenti a hibázás valószínűségét, ritkábban van betegállományban, és aktívan hozzájárul a vállalat sikeréhez. Egy egészségesen működő, kipihent vezető és csapat tehát igazi versenyelőnyt biztosít a dinamikusan változó gazdasági környezetben.