A világ számos pontján megnyíltak a pénzcsapok, de a kötvénypiacok már vészjelet adnak.

Az utóbbi napokban figyelemre méltó hozamemelkedés figyelhető meg az amerikai, német, japán, brit és francia hosszú távú kötvények piacán - értesült a Bloomberg. A jelenség mögött több tényező is áll, mint például a kereskedelmi háborúk által gerjesztett bizonytalanság, valamint a kormányok egyre lazább költségvetési politikája és a növekvő államadósság. Világszerte a kötvénypiacok a kockázatok növekedését jelzik, és a túlköltekezés következtében az inflációs várakozások is tartósan a magasabb szinteken maradhatnak.

Az utóbbi hetekben a globális piacokat formáló egyik legjelentősebb tendencia a fejlődő országok költségvetési stratégiáinak átalakulása volt. Németország a tavaszi hónapokban szakított a hosszú évtizedek óta érvényes költségvetési szigorral, és jelentős infrastrukturális, valamint védelmi beruházásokat jelentett be. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnök Nagy, Gyönyörű Törvénye (Big Beautiful Bill) gondoskodott arról, hogy az államadósság a következő évtizedben több ezer milliárd dollárral emelkedjen. Japánban a július 20-án esedékes választások révén a költségvetési ösztönzés került a figyelem középpontjába, hiszen a kormány és az ellenzék egyaránt jóléti intézkedések bevezetésével próbálja megnyerni a választók támogatását. Nem meglepő, hogy ezek a tervek tovább növelnék az amúgy is rendkívül magas, az éves GDP 250 százalékát meghaladó államadósságot.

A fejlett országokban tapasztalható államadósság növekedésére a kötvénypiaci befektetők jelentős eladási hullámmal válaszoltak.

Az utóbbi napok során a német, japán, amerikai, francia és brit hosszú távú állampapírok árfolyama jelentős csökkenést mutatott, ami párhuzamosan a hozamok emelkedésével járult hozzá a pénzügyi piacok dinamikájához.

A helyzet Japánban a legdrámaibb, ahol a 40 éves lejáratú kötvényhozamok egy nap leforgása alatt 17 bázisponttal emelkedtek. Ezen kívül a 20 és 30 éves kötvények hozamai is a történelmi csúcsok közelében mozognak. Németországban és az Egyesült Államokban egyaránt 3 bázisponttal emelkedtek a 30 éves lejáratú kötvények hozamai, míg Franciaország és az Egyesült Királyság kötvénypiacain is hasonló tendencia figyelhető meg.

A piaci elemzők véleménye szerint az eladások fellendülését több, egymástól független tényező együttes hatása indította el. Üzleti szempontból továbbra is kiemelkedő szerepet játszik a kereskedelmi háború által generált bizonytalanság, amelyet Donald Trump vámintézkedései tovább súlyosbítottak. Az elemzők megjegyzik, hogy a költségvetési folyamatok ugyanolyan lényegesek, ha nem fontosabbak. A fejlett országok eladósodottsága aggasztóan magas, és a költségvetési fegyelem helyett a kormányok a költekezés mellett döntöttek. Mivel az egyre növekvő adósságot finanszírozni szükséges, a kötvénypiacokon folyamatosan emelkedik az eladásra kínált értékpapírok mennyisége, ami a piacok árainak csökkenésével és a hozamok emelkedésével jár. Továbbá, a lakosság inflációs várakozásai sem stabilizálódtak a jegybankok célzott 2-3 százalékos szintjén. Benoit Anne, az MFS Investment Management szenior menedzsere ezt a helyzetet így összegzi:

Jelenleg úgy tűnik, hogy a monetáris politika fokozatosan háttérbe szorul, míg a középpontba az államok költségvetési döntései és eladósodásuk lép. A jövőben ezek a tényezők fogják meghatározni a gazdasági környezet alakulását, és a politikai döntéshozók figyelme egyre inkább a fiskális politikára összpontosul.

A magasabb adósság önmagában nem feltétlenül problémás, hiszen például Japán már évtizedek óta a GDP-jének 200%-át meghaladó eladósodottsággal bír. Ez a helyzet mindaddig fenntartható, amíg a befektetők továbbra is nyitottak a finanszírozásra.

A piaci atmoszféra azonban gyorsan átalakulhat, amit a globálisan tapasztalható hosszú távú hozamok növekedése is jól tükröz.

Calvin Yeoh, a szingapúri Blue Edge Advisors Pte. portfóliómenedzsere úgy véli, hogy a hosszú távú kötvényhozamok várhatóan hosszabb ideig megmaradnak a jelenlegi szinten. A jövőbeni csökkenés csak a gazdasági növekedés ütemének és az inflációs várakozások mérséklődésének következtében lehetséges. Yeoh hangsúlyozza, hogy a piaci környezet alakulása szoros figyelmet érdemel, mivel a jelenlegi trendek jelentős hatással lehetnek a befektetési stratégiákra és a hozamok alakulására.

Jelenleg Németország, Japán és az Egyesült Államok fiskális politikája olyan mértékben fenntarthatatlan, hogy a három ország túlköltekezése miatt képtelen lesz alacsony szinten tartani a lakosság inflációs várakozásait. A költségvetési kiadások növekedése és a pénzügyi egyensúly hiánya miatt a jövőbeli gazdasági stabilitás komoly kockázatokkal néz szembe.

A kormányok által bejelentett intézkedések, mint például az adócsökkentések vagy az állami beruházások, célzottan fokozzák a makrogazdasági keresletet, ezáltal nyomás alá helyezve az árakat.

A növekvő államadósság veszélyére a Morgan Stanley elemzői is felhívták a figyelmet, bár szerintük a helyzet még nem aggasztó. A közelmúltban ugyan fokozatosan nőtt az állampapírok aránya az összes adóssággal járó értékpapírokon belül, ez azonban még mindig jóval elmarad a 2012-es rekord szinttől. Ennek ellenére nem lehet elfelejteni, hogy a növekvő adósság általában emeli az inflációs kockázatot, a folyamatokat pedig végső soron nem modellek, hanem emberek fogják értékelni.