Egy korábbi fideszes európai parlamenti képviselő véleménye szerint, ha anélkül nyilatkozunk, hogy tisztában lennénk a feltételekkel és határidőkkel, hogy nem fogadjuk el Ukrajna csatlakozását, az súlyos politikai tévedés lenne.
Becsey Zsolt, aki diplomataként és a második Orbán-kormány államtitkáraként tevékenykedett, az Európai Uniós ügyek mesterének számít. Meggyőződése, hogy a tagállamok unióhoz való csatlakozásáról a parlamentnek kell döntenie, nem pedig népszavazás keretében. Szerinte ez különösen fontos, mert ha a nép szavazata lett volna a mérvadó, Magyarország valószínűleg nem csatlakozott volna az EU-hoz.
Nemzetpolitikai szempontból magyar érdek Ukrajna uniós csatlakozása - mondta el a Válasz Online-nak Becsey Zsolt volt fideszes EP-képviselő, aki a második Orbán-kormány alatt a Nemzetgazdasági Minisztérium EU-s ügyekkel foglalkozó államtitkára is volt.
Becsey véleménye szerint a csatlakozási folyamat során lehetőség nyílik arra, hogy a kárpátaljai magyarság is jelentős előnyökhöz jusson. Az ukrán uniós csatlakozás nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is kedvező következményekkel járhat. Az uniós szabályozások bevezetésével Ukrajnának is alkalmaznia kell a közösségi normákat, ami megváltoztatja a piaci helyzetét. Például a fuvarozás terén a hazai szolgáltatók nem tudnak majd aláígérni az alacsony árakkal, mivel a benzin és főként a dízel ára várhatóan emelkedni fog. Ennek oka, hogy be kell vezetniük a kötelező jövedéki adót és az ÁFA-tartalmat, ami új kihívások elé állítja őket.
A jelenlegi kormányzati kommunikációban megjelenő frázisok nem újkeletűek Becsey számára. A szakértő véleménye szerint ez a jelenség akkor lép fel, amikor a kormány nem a parlament keretein belül kívánja megvitatni az uniós ügyeket, hanem a politikai pártok az emberekhez fordulnak, hogy a témát a nyilvánosság elé vigyék, miközben belpolitikai előnyök kiaknázására törekednek.
Hasonlóan ahhoz, ahogy 25 évvel ezelőtt a nyugati politikai erők félelmeket keltettek a lengyel vízvezetékszerelők érkezésével (el fogják venni a munkáitokat), valamint a török uniós csatlakozás rémképével (még inkább elveszik a munkáitokat) riogatták saját polgáraikat, a helyzet nem újkeletű. Ekkoriban Magyarország, mint tagjelölt állam, szintén hangot adott nemtetszésének az ilyen típusú népszavazásokkal szemben. "Az EU- és NATO-bővítés jellemzően nem a polgárok, hanem a parlamentek döntése. A franciák nálunk is megcsinálhatták volna, és akkor az én életemben nem lett volna EU-tagság" – nyilatkozta Becsey.
Ez a belpolitikai haszonszerzés a célja szerinte a Fidesznek és a Tisza Pártnak is, hiszen mindketten a feltételek és a határidők ismerete nélkül kérdezte meg az embereket az ukrán csatlakozásról, amit Becsey komoly politikai hibának tart.
A korábbi államtitkár mély megdöbbenéssel szemléli a kormány jelenlegi ukrán politikai irányvonalát. Miközben talán még el tudná fogadni, hogy az energiaellátással kapcsolatos kérdések miatt csendben maradunk az orosz politikával kapcsolatban, az Ukrajna ellen irányuló hangulatkeltést teljesen érthetetlennek tartja, hiszen véleménye szerint ehhez semmiféle magyar érdek nem kapcsolódik.
"Nem értem, miért hasznos, hogy a háború után az ukránok ellenséges nemzetként tekintenek a kárpátaljai magyarokra" - fejtette ki, majd megjegyezte, hogy a helyi lengyeleket és románokat ezzel szemben másképp fogják kezelni.
Becsey arról is beszélt, hogy az ukránok a most kirobbant kémüggyel vélhetően a Voks 2025 és a Nemzet Hangja folyamatra akartak reagálni, hiszen a kormány konzultációja nyilván elítélő lesz, már csak a Tisza voksolása miatt is. Erre pedig már nemzetközi színtéren is felfigyelnek, mert nem csupán kormányálláspont, hanem kvázi a nép hangja. A volt politikus szerint azonban, ha összeszorított fogakkal is, de mindkét félnek le kell ülnie közvetlenül tárgyalni. A másik fél kémkedésével összefüggő belső árulózásokat pedig sürgősen abba kell hagyni a két országban, mert ez még a belpolitikai hangulatot is visszafordíthatatlanul megfertőzi.
