Az élet pezsgése a Vatikán falai között folyamatosan zajlik, és izgatottan vártuk az első füst jelét.
A Szent Péter tér szerdán életre kelt, amikor megkezdődött az új pápa megválasztásának izgalmas folyamata. A bíborosok zárt ajtók mögött szavaztak, míg a hívek, tele várakozással, türelemmel álltak az épület előtt, órákon át. A füst, amely feketén gomolygott az égre, egyelőre nem hozott örömhírt, de a levegőben vibráló remény és feszültség továbbra is érezhető maradt.
A világ szeme most a Vatikánra szegeződik, ahol megkezdődött az új pápa megválasztására irányuló konklávé. A napot egy szentmisével indították, amelyet "Mass Pro eligendo pontifice" néven ismernek – ez volt a konklávé előtti utolsó ünnepélyes szertartás. Délután fél ötkor a Pál-kápolnában elmondott imát követően a 133 bíboros átvonult a Sixtus-kápolnába. Ott elénekelték a "Veni Creator Spiritus" himnuszát, amely a Szentlélek eljövetelét kérte, majd megesküdtek az Evangéliumra. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a szavazás, miközben a Szent Péter téren körülbelül 50 ezer hívő gyűlt össze, hogy várja az első füstöt, amely végül este 9 óra után jelent meg az égen.
Délután hat óra körül a Szent Péter téren spontán tapsvihar tört ki, amikor Pietro Parolin bíboros kimondta a latin "Extra Omnes" kifejezést, jelezve a konklávé kezdetét. A hívek újra tapsoltak, amikor a Sixtus-kápolna kapui bezárultak. Az este hét órakor bekövetkező naplemente fénye olyan erővel világította meg a teret, hogy szinte lehetetlenné vált a látás. Egy zarándok készséggel kölcsönadta távcsövét, hogy jobban láthassam a kéményt, amely a füst megjelenését jelezte.
A téren összegyűlt hívők és turisták színes öltözetükben tűntek fel, a nyári, könnyed ruházatuk éles kontrasztot alkotott a bíborosok és papok ünnepi miseruháival. A sajtó munkatársai viszont szinte kivétel nélkül elegáns, komoly megjelenésükkel tudósítottak a fontos eseményről. A Szent Péter téren négy hatalmas kivetítő jelezte a kémény állapotát, miközben az égbolt felett helikopterek és sirályok keringtek. A környező tetőteraszok, amelyeket a világ vezető tévétársaságai napi akár ezer euróért béreltek ki, szinte teljesen megteltek kíváncsi nézőkkel.
Az estére hűvös szellő érkezett, a tér fényei varázslatos fényjátékot indítottak el, ezzel különleges hangulatot teremtve. Az emberek vidáman várakoztak, az összetartozás érzése szinte tapintható volt a levegőben. Sokan büszkén lengették hazájuk nemzeti zászlaját, míg mások barátaikkal és családtagjaikkal élénk beszélgetésekbe merültek. Akadtak olyanok is, akik az ismerőseikkel videóhívásban osztották meg ezt a történelmi eseményt. Az internetkapcsolat azonban akadozott, amit a tömeg többsége természetesnek tartott, hiszen a Sixtus-kápolnában a Vatikán blokkolta a hálózati hozzáférést.
Kilenc óra után nem sokkal fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből, jelezve, hogy a konklávé első napján a bíborosok nem jutottak egyetértésre. A jelenlévők derűsen fogadták a hírt, úgy tűnt, senkiben sem okozott különösebb meglepetést. A brazil Otenio Bruno atya - aki két éve él Rómában és teológiát tanul - lapunknak elmondta, hogy a várakozás a pillanat megélésének boldogsága.
Miközben az új pápára várakozunk, lelkünk mélyén Jézus Krisztusra is várunk, hogy megváltson minket és új értelmet adjon életünknek.
Az emberek arca inkább az öröm jeleit mutatta, semmint a csalódottságot, jegyeztem meg. Erre ő úgy reagált, hogy ne csak a Szent Péter téren várakozókra összpontosítsunk, hanem gondoljunk arra a több millió emberre világszerte, akik a televízió előtt ülve figyelik, milyen színű füst emelkedik a levegőbe, és egyáltalán, mi zajlik itt.
Nem csupán vallási vezetőre várunk, hanem egy olyan irányítóra, aki az egész emberiség számára példát mutathat. Ma olyan eszményképre van szükségünk, amely képes jó útra terelni minket, és Krisztus által megmenteni a világot. Az egyesült emberi szellem keres egy olyan vezetőt, aki összekapcsolja a szíveket és elméket, hogy közösen építhessünk egy jobb jövőt.
Bruno atya vágyakozása egy olyan pápára irányul, aki valóban képes a mai kor kihívásaival szembenézni – különösen a fiatalokkal való kapcsolattartás, a technológiai vívmányok és a mesterséges intelligencia terén. "Olyan vezetőre van szükségünk, aki mesterien képes belsőleg összekapcsolni az egyházat, miközben külsőleg a világ sokszínű valóságával, különösen a háborúktól sújtott helyzetekkel és a családok mindennapi problémáival is foglalkozik."
Ferenc atya kiemelkedő munkát végzett, azonban most Isten egy új pápát küld, akinek más a hangja és másfajta képességei vannak, hogy jobban kapcsolódjon korunk kihívásaihoz.
Egy nagyjából tízfős társaság annyira vidáman beszélgetett az amúgy sem zajtalan téren, örömmel konstatáltam, mennyire ragályos a jókedv. Épp közös képet akartak készíteni, a helyzetet kihasználva odaléptem hozzájuk, és felajánlottam, hogy szívesen lefotózom őket, örültek neki, ment a csíz, több kép is készült. Kolumbiából érkeztek két napja a pápaválasztásra, és alapvetően nem lepődtek meg, hogy fekete füst szállt fel a téren. "Holnap megyünk tovább Nápolyba, és csak két nap múlva térünk vissza, majd onnan követjük az eseményeket" - meséli az egyik nő.
Egy helyi római házaspárral kezdek el beszélgetni, miközben lépésről lépésre haladunk a sorban. Az ő arcukon is megjelenik a bizonyosság a fekete füst felett. "Holnap visszatérünk – talán magyar bíborost választanak" – mondja a férfi mosolyogva, amikor megtudja, hogy Budapestről jöttem. A Szent Péter téren az első nap még nem hozott döntést, de a jelenlévők hangulata derűs és reményteljes maradt, mintha a légkörben is ott vibrált volna a várakozás izgalma.
